Az Indexnek adott interjúban Karel Havlícek többek között elmondta:
- „Andrej Babis és Orbán Viktor között hasonlóság figyelhető meg a nemzeti érdekek védelmének hangsúlyozásában, a gazdasági versenyképesség erősítésében, valamint a Brüsszelből érkező túlzott szabályozás megkérdőjelezésében.”
- „Orbán Viktor gyakran vet fel olyan kérdéseket, amelyek sok közép-európai polgár számára fontosak. Ugyanakkor politikai stílusa időnként konfrontatív, ami feszültségekhez vezethet az EU-n belül.”
- „A V4 továbbra is hasznos platform, de akkor működik a legjobban, ha a teljes politikai egység megteremtése helyett a gyakorlati együttműködésre összpontosít.”
- „A Cseh Köztársaságban a Benes-dekrétumokat általában történelmi és jogi kérdésként kezelik, amelyek a háború utáni időszakhoz kapcsolódnak. Nem képezik a jelenlegi politikai élet aktív eszközét.”
Hogyan jellemezné jelenleg a cseh és a magyar kormány közötti kapcsolatot?
A kapcsolat pragmatikus és kölcsönös érdekeken alapul. Még ha kormányaink nem is értenek egyet minden politikai kérdésben, a Cseh Köztársaságnak és Magyarországnak számos kérdésben hasonló a prioritása: gazdasági versenyképesség, energiabiztonság, erős ipar és egy stabil Közép-Európa. Úgy vélem, országainknak az ideológiai viták helyett a párbeszédre és a gyakorlati együttműködésre kell összpontosítaniuk.
Mely területeken a legerősebb ma a cseh–magyar kétoldalú együttműködés, és hol lát további fejlődési lehetőséget?
A legerősebb együttműködés azokon a területeken van, ahol gazdaságaink természetes módon kapcsolódnak: ipar, autóipar, energia, közlekedési infrastruktúra és kereskedelem. Mindkét országra az exportorientált ipari gazdaság jellemző, ami számos közös érdeket teremt. Jelentős potenciált látok továbbá az energetikai együttműködésben, az ipari technológiai innovációban, valamint azokban a projektekben, amelyek növelik Közép-Európa versenyképességét az Európai Unión belül.
A stabilitás és a béke a cél Ukrajnában
Jelentős különbség van a két ország Ukrajnával kapcsolatos álláspontjában, hiszen a cseh fegyvergyárak szállíthatnak Ukrajnának fegyvereket, ugyanakkor önök is a békét sürgetik. Hogyan lehet ezt a két megközelítést összeegyeztetni?
A különböző országok eltérő eszközöket alkalmazhatnak ugyanazon cél elérése érdekében. A lényeg az, hogy mindannyian a stabilitást és a békét szeretnénk Európában minél hamarabb. Egyes kormányok a katonai támogatást hangsúlyozzák, mások a visszafogottságot és a diplomáciát. Úgy vélem, ezek a megközelítések nem feltétlenül ellentétesek egymással, ha a közös cél a konfliktus lezárása és a stabilitás helyreállítása marad.
Ön szerint miben hasonlít leginkább Andrej Babis és Orbán Viktor politikai gondolkodása, és hol húzódnak a legmarkánsabb különbségek kettejük között?
Hasonlóság figyelhető meg a nemzeti érdekek védelmének hangsúlyozásában, a gazdasági versenyképesség erősítésében, valamint a Brüsszelből érkező túlzott szabályozás megkérdőjelezésében. Ugyanakkor minden országnak megvan a maga politikai környezete és prioritásrendszere. A cseh politikai környezet eltér a magyartól, és természetesen kormányaink politikája is tükrözi ezeket a különbségeket.
Hogyan értékeli Orbán Viktor politikai szerepét az Európai Unióban?
Orbán Viktor kétségtelenül az Európai Unió egyik legbefolyásosabb és legláthatóbb politikai szereplője. Gyakran vet fel olyan kérdéseket, amelyek sok közép-európai polgár számára fontosak, különösen a szuverenitás, a migráció vagy a gazdasági versenyképesség terén. Ugyanakkor politikai stílusa időnként konfrontatív, ami feszültségekhez vezethet az EU-n belül.
Mennyire képes ma Közép-Európa egységesen fellépni, és hatékonyan képviselni saját gazdasági és politikai érdekeit Brüsszelben?
Közép-Európa jelentős potenciállal rendelkezik az együttműködésre, különösen gazdasági kérdésekben. Országaink számos strukturális hasonlóságot mutatnak, ilyen az erős ipar, az exportvezérelt gazdaság és az olcsó energia iránti igény. Ha gyakorlati kérdésekben – például ipar, infrastruktúra vagy energiapolitika – összehangoljuk álláspontjainkat, sokkal erősebb lehet a hangunk Brüsszelben.
A külpolitikai különbségek gyengítették a V4-eket
Hogyan látja jelenleg a V4-ek szerepét? Továbbra is releváns az együttműködés, vagy inkább politikai szimbólummá vált?
A V4 továbbra is hasznos platform, de akkor működik a legjobban, ha a teljes politikai egység megteremtése helyett a gyakorlati együttműködésre összpontosít. A külpolitikai különbségek az utóbbi években gyengítették, ugyanakkor a gazdasági, infrastrukturális és regionális fejlesztési együttműködés továbbra is nagyon releváns.
Reálisan nézve milyen eredményeket érhetnek el a Patrióták az Európai Parlamentben? Mivel lenne elégedett?
A Patrióták csoport célja, hogy erősítse azoknak az országoknak a hangját, amelyek kiegyensúlyozottabb Európai Uniót szeretnének – olyat, amely tiszteletben tartja a tagállamok szerepét és támogatja a gazdasági versenyképességet. Az eredményt nemcsak pozíciókban vagy számokban lehet mérni, hanem abban is, hogy mennyire sikerül befolyásolni a vitákat és fontos témákat az európai napirendre emelni.
Van-e olyan magyar gazdaságpolitikai döntés vagy irány az elmúlt évekből, amelyet a Cseh Köztársaságban különösen jó példának tartanak?
Magyarország egyértelműen nagy hangsúlyt fektet a jelentős ipari beruházások bevonzására és gazdaságának stratégiai ágazatainak támogatására. Ez az erőteljes iparfejlesztési és versenyképességi fókusz mindenképpen olyan terület, amelyet Közép-Európa számos országa figyelemmel kísér és értékel.
Mennyire hasonló a két ország jelenlegi gazdasági stratégiája, és hol mutatkoznak a legnagyobb különbségek a prioritásokban?
A két gazdaság szerkezete meglehetősen hasonló. Mindkettő erősen támaszkodik az iparra, az exportra és a feldolgozóiparra. A fő különbségek inkább a szakpolitikai megközelítésekben és az egyes prioritásokban vannak. Ugyanakkor összességében mindkét ország hasonló kihívásokkal néz szembe: ez az ipari versenyképesség fenntartása, a megfizethető energia biztosítása és a technológiai átalakuláshoz való alkalmazkodás.
Hogyan értékeli a közelgő magyarországi választások kilátásait? A kétoldalú kapcsolatok szempontjából milyen kimenetel lenne a legkedvezőbb a Cseh Köztársaság számára?
Magyarország jövőjéről a magyar választók döntenek. Cseh szempontból a legfontosabb, hogy Budapesten olyan partner legyen, akivel fenntartható a konstruktív párbeszéd, és fejleszthető a gyakorlati együttműködés olyan területeken, mint a kereskedelem, az ipar és a regionális stabilitás.
Szlovákiában a Benes-dekrétumok megkérdőjelezése nemrég büntethetővé vált. Hogyan tekintenek ma a Benes-dekrétumokra a Cseh Köztársaságban, és mi a véleménye arról, ahogyan a szlovák kormány kezeli ezt a kérdést?
A Cseh Köztársaságban a Benes-dekrétumokat általában történelmi és jogi kérdésként kezelik, amelyek a háború utáni időszakhoz kapcsolódnak. Nem képezik a jelenlegi politikai élet aktív eszközét. Általánosságban az ilyen történelmi kérdéseket óvatosan és kellő érzékenységgel kell kezelni, mivel könnyen régi feszültségeket hozhatnak felszínre a térségben.
A cseh köztársasági elnök beszólt Szijjártó Péternek
Petr Pavel, valamint Szijjártó Péter között már azt követően robban ki a kommunikációs vita, miután felvettük a kapcsolatot Karel Havlícekkel, így erre nem tudott reagálni.
Mint ismert, a cseh köztársasági elnök kijelentette, hogy Csehországnak felül kellene vizsgálnia Magyarországgal fenntartott kapcsolatait és az információmegosztás gyakorlatát. Az államfő kijelentéseit Szijjártó Péter és Szergej Lavrov korábbi telefonbeszélgetéseinek nyilvánosságra került tartalma váltotta ki, amely szerinte biztonsági kockázatot jelenthet.
„Csehország külpolitikáját a kormány, nem pedig az államfő határozza meg. Az elnök nézetei ezért ebből a szempontból nem relevánsak” – reagált Petr Pavel szavaira Petr Macinka cseh külügyminiszter.
Szijjártó Péter is bírálta a cseh elnököt: „A legviccesebb a cseh köztársasági elnök reakciója, aki 1985-ben lépett be Csehszlovákia Kommunista Pártjába, kijárta a kommunista hírszerző iskolát, s ha nem lett volna rendszerváltás, akkor a kommunista Csehszlovákia hírszerző kémje lett volna Nyugat-Európában” – mondta.
(Borítókép: Karel Havlicek Prágában, Csehországban 2026. január 23-án. Fotó: Milan Jaros / Bloomberg / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Írta az index.hu
