Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vektorok által terjesztett betegségek, például a malária és a Zika-vírus évente több mint 700 ezer ember halálát okozzák. Az összes fertőző betegség mintegy 17 százalékát teszik ki, és vérszívó rovarok, például szúnyogok terjesztik őket. Bár maguk a szúnyogok általában nem betegednek meg az általuk hordozott, emberekre veszélyes kórokozóktól, megvannak a saját kórokozóik, így nekik is szükségük van jól működő immunrendszerre.
A szúnyogok szervezete is immunválasszal küzd a fertőzések ellen, immunrendszerük azonban úgy fejlődött, hogy rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, különösen a hőmérséklet változására. Ennek oka, hogy a szúnyogok ektoterm élőlények, azaz kicsi, vagy elhanyagolható a belső hőforrásaik szerepe a testhőmérsékletük szabályozásában, emiatt külső hőforrásra szorulnak.
„A melegedő éghajlat miatt a szúnyogok testhőmérséklete is emelkedni fog” – magyarázta a tanulmány egyik szerzője, Lindsay Martin.
A szúnyogok sem örök életűek, akárcsak mi, ők is öregszenek, ami esetükben szintén fiziológiai hanyatlással jár. Az öregedéssel tehát a szúnyogok immunrendszere is gyengül, eközben pedig az emelkedő hőmérséklettel is meg kell birkózniuk. A kutatók megvizsgálták, hogy a vérszívó rovarok milyen összetett hatásoknak vannak kitéve.
A szúnyogokat születésüktől a halálukig olyan speciális kamrákban tanulmányozták, amelyekben változtatható a hőmérséklet és a páratartalom. Ezután több mint hétezer szúnyogot fertőztek meg rovarokra ártalmas kórokozókkal, majd három különböző életszakaszban és hőmérsékleten vizsgálták az immunválaszukat.
A szúnyogok immunműködésének alapja az ún. melanizáció, amely során a szúnyog immunrendszere melaninburokba csomagolja a rovart támadó kórokozókat, így azok nem tudnak kárt okozni a szúnyog szervezetében, és elpusztulnak.
Ennek a melanizációs válaszreakciónak a hatékonysága gyengül az öregedés következtében, amit az emelkedő hőmérséklet alaposan felgyorsít.
