Sulyok Tamás az Országházat a nemzeti szabadság és a jog fellegvárának nevezte, amely tele van a magyar államiság, történelem és jogrend megannyi szimbólumával.
E méltóságteljes falaknak van bőven megosztani való emlékük a legkeményebb erőpróbákról, emberfeletti kiállásokról is”
– fogalmazott, emlékeztetve, hogy az Országház számos nagy alakja, tisztviselője a legviharosabb időkben is igyekezett helytállni. Példaként említette Bibó Istvánt, aki a demokratikus államrend elsőbbségét és a törvények megkerülhetetlen uralmát vallotta, és 1956-ban, amikor az ország a szovjet megszállás legnehezebb óráit élte, úgy döntött, nem mozdul el a parlamentből.
Az életét tette kockára, de őrhelyén maradt, és hitet tett a demokratikus jogrend mellett”
– hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy Bibó István ugyanazt vallotta, mint később Mádl Ferenc vagy Sólyom László néhai államfő, és amit ő maga is vall, hogy a jognak többletértéke kell, hogy legyen, a jognak a jóra, a rendre, az igazságosságra, az emberre kell irányulnia.
Ezután az államfő kijelentette, a jogászok és a törvényhozók eszmei alapvetése az, hogy nem az ember van a jogért, hanem a jog van az emberért. Ez teszi a jogot alkalmassá arra, hogy egy országot egyben tartson, és ezen alapszik az a törvényi szabályozási keret, ami felette áll a hatalomnak.
A magyar jogrendszer ezeréves folyama Szent Istvántól, az ország első törvényhozójától ered, és a magyar jogfelfogás elválaszthatatlan európaiságunktól is, amely szintén Szent Istvánhoz vezethető vissza. Az ő tudatos döntésével váltunk végérvényesen Európa részévé, és nem csupán földrajzi, hanem szellemi, kulturális értelemben is. A magyar nép ettől kezdve egyben európai is és Európa sem képzelhető el Magyarország nélkül”
– jelentette ki a köztársasági elnök, majd leszögezte, hogy a jog tisztelete Magyarországon nem lehet kérdés, minden hatalom csak a jogállam keretei között értelmezhető, és minden politikai cselekvés addig nevezhető demokratikusnak, amíg a jogállami alkotmányos rend keretén belül mozog.
Az emberek javát kereső és szabadságát biztosító, a rend és a kiszámíthatóságot szavatoló jogrend felsőbbségének irányadónak kell lennie a hatalom mindenkori gyakorlóival szemben. A jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmények között őriznünk kell. A jogállam megbontása beláthatatlan következményekkel járna az emberek életére és jogba vetett bizalmára. Közös ügyeink rendezésének legalkalmasabb helye az Országház, leghatékonyabb módja a kölcsönös tisztelet, legjobb eszköze pedig a jog normáinak letisztult nyelve”
– hangsúlyozta Sulyok Tamás, aki az esküt tett képviselőnek azt üzente:
Egy ezredév országépítői közé soroltattak be, ezért mindenkire, akit az a megtiszteltetés ér, hogy a magyar parlamentben képviselje a nemzetet, egyben történelmi szerep is hárul, és a történelem is fogja majd megítélni tevékenységét. Négy évre kaptak ugyan mandátumot, de a képviselők szolgálata túlmutat a parlamenti ciklusokon, és éppen ezért a napi vitákon is.”
A képviselőket ugyanakkor figyelmeztette arra, hogy a nemzet egészét hivatottak képviselni.
Egy ország, egy nemzet csak akkor lehet erős, ha sokféleségében is meg tudja jeleníteni az egységet. Ha minden ember méltóságát tiszteletben tartja és egyaránt védi. Ebben az egységben önöknek, képviselőknek különleges szerepük van. Nem csak döntéseiknek, hanem személyes példájuknak is. Önök együtt a nemzet egészét hivatottak képviselni. Azokat is, akik egyetértenek önökkel és azokat is, akik nem. Azokat is, akik erősek és azokat is, akik védelemre szorulnak. Felelősek lettek az ország minden polgáráért világnézettől, lakóhelytől és élethelyzettől függetlenül”
– fogalmazott, a köztársasági elnök, kiemelte a nemzetiségi szószólók szerepét is, hangsúlyozva, hogy a magyarországi nemzetiségek elválaszthatatlanok hazánktól, nemzeti egység csak velük együtt valósulhat meg.
Írta az origo.hu
