Könyvében olyan forgatókönyvet vázol fel, amelyben Oroszország megtámadja Észtországot, és elfoglalja a balti állam egy részét. A NATO úgy dönt, nem védi meg a tagállamát, és ezzel gyakorlatilag kiüresíti a katonai tömböt. Arról is ír, hogy Ukrajnát magára hagyja Európa és az USA. Milyennek látja most a helyzetet?
Mélyül a válság, különösen most, Donald Trump és Vlagyimir Putyin legutóbbi, március 10-ei telefonbeszélgetése után mintha ismét Ukrajnára akarnának kényszeríteni egy kapitulációval felérő békeegyezményt. Hatalmas amerikai nyomás nehezedik rá. Trumpék azt akarják, hogy Kijev fogadjon el minden olyan feltételt, amiről Alaszkában megállapodtak.
Forgatókönyve Németországban egy éve jelent meg. Most már jobban értik Európában, mi történik Ukrajnával és Oroszországgal?
Attól függ, Európa melyik részét nézzük. Több olyan ország van, ahol a vezetők pontosan tudják, mit jelentene Európa biztonságára Ukrajna veresége. Úgy is fogalmazhatok, hogy minél közelebb van egy ország Oroszországhoz, annál inkább felfogják a vezetők a veszélyeket, s a társadalmakban is tudatosult, hogy Ukrajna vereségével hatalmas kockázatokkal kellene szembenézniük. Ahogy távolodunk Moszkvától, úgy tartják egyre kevésbé veszélyesnek a Kreml neoimperialista politikáját.
De van kivétel, hiszen Magyarország nemcsak Ukrajnához van közel, hanem Oroszországhoz is. A magyar politika mégis egyértelműen Moszkva-párti. Mi az oka ennek ön szerint?
Írta a hvg.hu
