
Egy ingyen letölthető e-könyv öt olyan AI-csapdát mutat be, amit érdemes elkerülni
Mára szinte minden cégnél használnak valamilyen mesterséges intelligencia-alapú megoldást legalább egy üzleti funkcióban, egyes becslések 90 százalékos arányról szólnak. Ugyanakkor az induló projektek csupán mintegy tizede jut túl a kísérleti szakaszon és épül be a napi folyamatokba. Az AI-robbanást övező eufória lecsengésével hazai és nemzetközi szinten is egyre világosabbá válik: nem a technológia jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem a működési keretek hiánya.

A globális és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy az AI-projektek jelentős része megreked a kísérleti fázisban, vagy ami még rosszabb: láthatatlanul égeti a vállalat erőforrásait, miközben nem hoz üzleti értéket – hívja fel a figyelmet Laczkó Gábor, a Stylers Group alapító tulajdonosa, AI-stratégiai tanácsadója. Amellett, hogy pénzügyileg csak a projektek 5 százaléka térül meg, ennek a megtérülésnek a háromnegyede az AI-fejlesztéseket megvalósító cégek 20 százalékánál koncentrálódik.
„Azok a szervezetek, amelyek kiforrott AI-stratégia mentén építkeznek, akár kétszer nagyobb arányban képesek sikeres projekteket megvalósítani, mint azok, amelyek ad hoc módon vezetnek be megoldásokat, nem terjesztik ki az egész szervezetre a fejlesztéseket és nem vonják be a munkavállalókat már az első lépésektől kezdve” – magyarázza Laczkó Gábor.
A szakértő szerint a legtöbb vállalat ott hibázik, hogy az AI-t csupán egy újabb eszközként kezeli, nem pedig működési képességként. Egy pilot projektet viszonylag könnyű elindítani, de valódi üzleti hatást csak akkor lehet elérni, ha az AI beépül a napi döntésekbe és folyamatokba is. Laczkó Gábor úgy látja, az AI ma már nem technológiai kérdés, hanem szervezeti képesség, és a következő évek nyertesei azok a cégek lesznek, amelyek nemcsak alkalmazzák, hanem működésük szerves részévé is teszik az AI-t.
Hol csúsznak el a vállalatok?
A Stylers társalapítója szerint a vállalatok többsége stratégia nélkül vág bele az AI-fejlesztésekbe, nem a valóban releváns üzleti problémákra alkalmazza az eszközöket, és a munkavállalókat sem készíti fel a szükséges szemléletváltásra – így az ígéretes kezdeményezések gyakran nem jutnak el a valódi értékteremtésig.
A Stylers Group szakértői egy gyakorlati szemléletű, ingyenes e-bookban mutatják be, melyek azok a leggyakoribb csapdák, amelyek mentén a cégek észrevétlenül égetik a költségvetésüket, és milyen lépésekkel kerülhetők el ezek. A kiadvány öt visszatérő, rendszerszintű hibát azonosít, amelyek alapvetően akadályozzák az AI üzleti hasznosulását.
Elakadás chatszinten – a kognitív workflow hiánya
Sok szervezet az AI-használatát az egyszerű promptolás szintjén ragadja meg, például szövegírásra vagy gyors válaszok generálására. Bár ezek hasznosak lehetnek, önmagukban nem teremtenek üzleti értéket. A valódi előrelépéshez az AI-t strukturált, több lépésből álló folyamatokba kell beépíteni, ahol komplex feladatokat támogat, nem csak egy-egy kérdésre ad választ.
A mindset-gát – „az AI majd megcsinálja helyettem”
Gyakori tévhit, hogy az AI önállóan képes megoldani üzleti problémákat. Ez a hozzáállás passzív használathoz vezet, ahol a felhasználók nem fejlesztik ki a hatékony együttműködéshez szükséges készségeket. A sikeres alkalmazás ezzel szemben aktív, tudatos használatot igényel, ahol az ember és a technológia kiegészítik egymást.
A „siló-AI” – amikor a szervezeti egységek nem kommunikálnak
Sok vállalatnál az AI-eszközök elszigetelten, különböző részlegeken jelennek meg: ez párhuzamos fejlesztésekhez, duplikációhoz és széttöredezett tudáshoz vezet. Az igazi érték akkor keletkezik, ha az AI-megoldások szervezeti szinten összehangoltan működnek és támogatják a különböző vállalati területek közötti együttműködést.
A „shadow AI” kockázata – hazárdjáték a vállalatnak
Az alkalmazottak gyakran saját eszközökkel, nem kontrollált módon kezdenek AI-t használni a munkájuk során. Ez rövid távon növelheti a hatékonyságot, hosszabb távon azonban komoly adatbiztonsági és megfelelőségi kockázatokat jelenthet. A vállalatoknak ezért nem tiltaniuk, hanem szabályozott keretek közé kell terelniük az AI-használatot.
Az AI-transzformáció félreértelmezése – nem csak technológiai projekt
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az AI bevezetését tisztán IT-projektként kezelik. Valójában azonban ez szervezeti átalakulást igényel, amely érinti a folyamatokat, a döntéshozatalt és a vállalati kultúrát is. Azok a cégek, amelyek ezt felismerik, sokkal nagyobb eséllyel képesek valódi üzleti értéket teremteni.
Egy onboardingot támogató AI-asszisztens például nem csökkenti érdemben a terhelést, ha nem naprakész belső anyagokra épül és nincs beillesztve a meglévő betanulási folyamatba, míg egy jól kialakított megoldás rövid idő alatt is kézzelfogható hatékonyságnövekedést hozhat.
A Stylers Group ingyenes e-bookja ezekre a kihívásokra reflektálva igyekszik bemutatni, hogyan lehet az AI-t a kísérleti szintről valódi üzleti értéket teremtő eszközzé fejleszteni. Készítői szerint a kiadvány célja, hogy segítsen a vállalatoknak elkerülni a leggyakoribb csapdákat és tudatosabban építeni AI-stratégiájukat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Volt egy mézesnap, de a mézes hetek elmaradnak – hivatalba lépett Magyar Péter
Magyar Péter, Magyarország új miniszterelnöke két dologban már most lekörözte Orbánt
Török Gábor: Sulyok Tamás számára nincs jó választás, miután Magyar Péter a szemébe nézve lemondásra szólította fel
Magyar Péter Sulyoknak: „Ideje távozni, ameddig még lehet”
Reagált a Sándor-palota arra, hogy Magyar Péter távozásra szólította fel Sulyok Tamást
Évekbe telt, de végre kiderült, hogy mégis le lehet iratkozni a Fidesz-propaganda hírleveleiről, amik a vakcinaregisztrációs emailcímekre érkeztek









