8500 robotot, köztük 5000 robotkutyát és 500 emberszabásút indít el Kína a villanyoszlopokra
Egymilliárd dolláros robotikai beruházást tervez Kína. Ennek keretében 8500 darab, mesterséges intelligenciával működő robotot, elsősorban négylábú „robotkutyákat” vetne be arra, hogy ellenőrizzék a villamosenergia-hálózatokat, és ha kell, akár karbantartási feladatokat is végezzenek. Igaz, ekkor már humanoid és kétkarú robotok is segítenének.
Kína 6,8 milliárd jüant (nagyjából 310 milliárd forintnak megfelelő összeget) különített el erre az évre mesterséges intelligencia által vezérelt robotok beszerzésére. E projekten belül mintegy 8500 robot megvásárlását tervezik. Míg a robotokat olykor ellenszenv kíséri azzal összefüggésben, hogy elveszik az emberek munkáját, a kínai kezdeményezés épp a kockázatok alól mentesítené a hús-vér munkavállalókat.
A South China Morning Post (SCMP) jelentése szerint a robotok számos feladatot látnálak el 26 tartományi régióban. Olyan feladataik lennének, mint a távoli alállomások ellenőrzése, az átviteli hálózatok felügyelete, valamint a karbantartás veszélyes vagy nehezen elérhető környezetben. A terep, illetve a feladat kiválasztása nem véletlen: az elektromos hálózatok egyre fontosabb szerepet töltenek be a mindennapokban, miközben egyre nagyobb nyomás alatt állnak, például a mesterséges intelligencia óriási fogyasztása és az elöregedő infrastruktúra miatt.
A kínai robothadsereg 8500 katonájából 5000 négylábú „robotkutya” lenne, amelyeket járőrözése és ellenőrzési feladatokra vetnének be, elsősorban hegyvidéki terepeken. Rajtuk kívül humanoid robotokat (500 darab) és kétkarú kerekes egységeket (3000 darab) is használnának majd összetettebb, nagykockázatú műveletekhez, például ultranagyfeszültségű távvezetékek karbantartásához, illetve a koordinált javításokhoz. A szélesebb körű telepítés várhatóan több száz speciális feladatot fog lefedni, ami egyes jelentések szerint egy teljesen integrált robotizált munkaerőbázist alkot.
A tágabb következmények – jegyzi meg a Yahoo! – messze túlmutatnak Kína határain. Miközben például számos ország villamosenergia-hálózatának teljes felújítására van szükség a korszerű igények kielégítése érdekében, Kína a robotkarbantartásban bízik az infrastruktúra élettartamának meghosszabbítása érdekében.
Ez a beruházás egyébként többet jelent, mint pusztán az infrastruktúra korszerűsítését – egyúttal egy átgondolt lépés a globális AI-versenyben. Kína 2,1 millió fizikai testtel rendelkező AI-egység gyártását tervezi 2030-ra, az elektromos hálózatok pedig tökéletes tesztterepet biztosítanak a nagyméretű autonóm műveletekhez. Amikor a robotok biztonságosan tudnak majd dolgozni élő elektromos rendszereken távoli hegyekben, akkor valószínűleg a legtöbb ipari feladatot is megbízhatóan el tudják majd látni. Másképpen fogalmazva: miközben a világ nagy része még chatbotokkal játszik, Kína egy teljesen más pályán gyorsít, és fizikailag is kiengedi az AI-t a világba, azaz a mesterséges intelligencia már nemcsak gondolkozik, hanem cselekszik is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Volt egy mézesnap, de a mézes hetek elmaradnak – hivatalba lépett Magyar Péter
Magyar Péter, Magyarország új miniszterelnöke két dologban már most lekörözte Orbánt
Török Gábor: Sulyok Tamás számára nincs jó választás, miután Magyar Péter a szemébe nézve lemondásra szólította fel
Magyar Péter Sulyoknak: „Ideje távozni, ameddig még lehet”
Reagált a Sándor-palota arra, hogy Magyar Péter távozásra szólította fel Sulyok Tamást
Évekbe telt, de végre kiderült, hogy mégis le lehet iratkozni a Fidesz-propaganda hírleveleiről, amik a vakcinaregisztrációs emailcímekre érkeztek
