MH/MTI
2024. február 9. péntek. 13:10
„Úgy vélem különösen fontos, hogy átvegyem a kezdeményezést a kapcsolat kiépítésében” – mondta Kisida a parlamentben, hozzátéve, hogy egyelőre nem bocsátkozik részletekbe, de folyamatosan dolgozik az ügyön, és magas szintű tárgyalásokat szorgalmazott a csúcstalálkozó megvalósításáért.
A két ország közötti feszültség egyik oka, hogy Észak-Korea a hidegháboorú idején japán állampolgárokat rabolt el, és a japán kormány 17 olyan embert tart jelenleg is nyilván, akiket az észak-koreai rezsim hurcolt el még az 1970-es és 1980-as években, illetve további emberek eltűnésével is Phenjant hozták kapcsolatba. A fogvatartottak közül öten 2002-ben visszatérhettek Japánba. Tokió azt követeli, hogy a többiek is hazatérhessenek, de Észak-Korea szerint az elraboltak ügye már megoldódott.
Kim Dzsongün az év elején szokatlan gesztusként sajnálatát fejezte ki a Japánt sújtó, halálos földrengés miatt, Kisida pedig ezt követően köszönetét fejezte ki neki.
A két ország történelméből fakadó feszültség miatt hivatalosan nincs diplomáciai kapcsolat Tokió és Phenjan között. Japán egészen 1945-ig megszálló, gyarmatosító hatalom volt a Koreai-félszigeten.
Japán a deklarált közeledési szándék ellenére részt vesz a Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal közös hadgyakorlatokban, amelyek az esetleges észak-koreai támadással szembeni katonai elrettentés megerősítését szolgálják.
