A 2026-os demokratikus fordulat nem pusztán történelmi kormányváltás, hanem mély jelentőségű köztársasági pillanat. A választásos forradalom után újra kell építeni a jogállamot, és világossá kell tenni, hogy az alkotmányos puccsnak és az ország kifosztásának következménye van. Orbán Viktor rendszere nemcsak a Harmadik Köztársaság demokratikus tartalmát ürítette ki, hanem olyan maffiaállamot épített, amelynek politikai és gazdasági felelősei nem sétálhatnak el büntetlenül. Horthy Miklós és Kádár János elkerülte a felelősségre vonást. Orbán esetében ez nem ismétlődhet meg.

A rendszerváltó kormány megalakulásának örömteli pillanatában érdemes a napjainkban megélt demokratikus fordulatra történelmi távlatból tekintenünk.

Negyedik Köztársaság vagy a Harmadik folytatása?

A 2026-os választásos forradalom után felmerül a kérdés: új történelmi korszak kezdődik-e? A NER, az orbáni önkényuralom után elkezdődhet-e a Negyedik Köztársaság kora, vagy csak tartalommal töltjük meg a Harmadik Köztársaság 2010–2026 között kiüresített, csupán díszletnek megtartott kereteit?

Jogi értelemben Magyarország 1989 óta köztársaság. A Fidesz által egyoldalúan elfogadott 2011-es Alaptörvény is kimondja: „Magyarország államformája köztársaság„. Ennek ellenére Orbán Viktor az ország hivatalos nevét – Magyar Köztársaság – már 2012-ben egyszerűen „Magyarországra” változtatta.

De nemcsak az ország névből, hanem az államberendezkedés politikai tartalmából is kilúgozta a köztársasági lényegét. A 2010-es kétharmados győzelem után Orbán nem nyílt államcsínnyel számolta fel a köztársaságot, hanem fokozatos alkotmányos puccsal és jogi módosításokkal bontotta le belülről, alakította át választásos önkényuralommá.

A dilemmát az adja, hogy az Orbán-korszakban elvált egymástól a formálisan megtartott köztársasági jogi keret és a lényegi, egyeduralmi politikai tartalom.

A kérdés nem elméleti szőrszálhasogatás, hanem politikai tétje van.

https://hvg.hu/360/20260506_orban-viktor-elszamoltatas-igazsagszolgaltatas-jogi-szakertok-birosag