Herczegh Ferenc regénye, amelyből a fiatal lány történetét emelték ki az alkotók, az 1910-es években játszódik. Marika míg gyermek, azt hiszi ,soha semmi nem fog megváltozni körülötte Varjason, amelynek főterén az Ábel-családnak jól menő kelmeüzlete van, de egyszerre csak udvarlói lesznek, és közben megkezdődik a vasútépítés is, amely alaposan felbolygatja a Budapest közeli kisváros, és benne a kereskedőcsaládok életét.
A Majdnem menyasszony a Megafilm Service Herczegh Ferenc-trilógájának harmadik darabja. A Don Juan kopaszodik című filmet Dombrovszky Linda rendezte, A kék rókát Pacskovszky József, aki a mostani film rendezője is.
Helmeczy Dorottya, a film producere elmondta, hogy olyan filmet kívántak készíteni, amely a férfi-nő kapcsolatokról, a felnőttségről, a választásokról, döntésekről szól, miközben azt is bemutatja, hogyan változik az élet, a technikai civilizáció kihívások elé állítja az 1910-es évek emberét éppúgy, mint minket.
Hadu Tibor (Toll Jenő), Kelemen Hanna (Ábel Marika) és Pacskovszky József rendező
Fotó: MH/Balogh Dávid
„A férfiak úgy élik meg, hogy ők a fejlődés motorjai, és támogatják egymást, a nők viszont nyomás alatt vannak – fejtette ki a producer. – De a filmben Marika hisz abban, hogy szabadon dönthet az életéről, nem is csak arról, hogy ki lesz a férje. Megvizsgálja a helyzeteket és a férfiakat, s dönt.”
„Három gyermekes anyaként azért is fontos számomra, hogy elkészüljön egy ilyen film, mert szülőként tudom, mivel járhat az, ha »kikönnyítjük« a gyermekeink életét, nem hagyjuk, hogy maguk szerezzenek tapasztalatot, és megismerjék a döntéseik következményeit. A túlféltett gyermek talán megelégszik az első adódó lehetőséggel, abban a hiszemben, hogy az biztosan jó, és nem keresgél, próbálkozik addig, amíg megtalálja a számára legmegfelelőbbet” – fejtette ki Helmeczy Dorottya.
A történetben felmerülő kompromisszumok kapcsán a producer arról is beszélt, hogy tisztában kell lennünk azzal, mikor érdemes engedni az elképzeléseinkből, és mikor nem szabad alább adni.
Mint mondta, miközben Marika az igaz szerelmet keresi, számtalan párkapcsolati mintázatot látunk körülötte, csak éppen beteljesült igaz szerelmet nem. Apja (Gáspár Tibor) özvegyen maradt, miután felesége fiatalon meghalt. Marika tudja a titkos levelezésből, hogy az édesanyja egy katonatisztet szeretett, nem az apját. Marika nagynénje, Viola (Vasvári Emese) túl sokat válogatott, és így vénlány maradt. A lány nagybátyja, Miklós bácsi (Görög László) boldogtalan házasságban él Etelkával (Spilák Klára). A szerelmét Bécsben hagyta, Etelka, aki viszont szereti a férjét, csak cetliken értekezik vele, mert harminc éve nem beszélnek egymással. Marika nézi ezeket az életeket, a rokonai pedig őt nézik nagy szeretettel, és terelgetik a házasság felé, de titkon vagy bevallottan talán azt szeretnék, hogy helyettük is boldog legyen.
Marika két olyan ma is ismert mintázat közül választhat, amelyekről az a hosszú távú tapasztalata az emberiségnek, hogy nemigen váltak be. Toll Jenő (Hajdu Tibor) annak a szatócsfamíliának a sarja, akiknek a boltja, a Fekete elefánt pont szemben van Ábelék kelmeboltjával, a Fehér pávával.
Jenő vasútmérnök, korának sikerembere, szemtelen, gátlástalan, de nagyon eredményes. Bármit, bárkit megszerez, és ezt tudja is magáról. A nők odavannak érte, a férfiak csodálják, senkinek nem gyanús, csak éppen Marika idegenkedik tőle. Pedig Jenő pénze meg tudná menteni a Varjasiak pestimádata miatt a tönk szélére került családot.
Pankotay Pál (Kállay-Nagy Balázs) gazdag földbirtokos, csak éppen házas. Házassága boldogtalan, de nem akar válni, kényelmes, gyáva, határozatlan, inkább azt mondja, hogy a felesége őrült, és ezért nem hagyhatja magára.
Helmeczy Dorottya szerint a film arról is szól, hogy miről hogyan és mi alapján döntünk, dönthetünk.
Ábel Marika (Kelemen Hanna) és a gazdag, sikeres Pankotay Pál gróf, (Kállai-Nagy Balázs) . A szerelem nem elég, áldozatot is kellene vállalni a közös jövőért
Fotó: Megafilm
Az alkotók olyan módon emelik ki látványban és dramaturgiában a hősnő személyét, hogy attól a néző úgy érezheti, hogy ő maga akár nő, akár férfi, de igenis ő is fontos, mint egyén, és fontos, miről hogyan dönt. Mire képes saját magáért.
Somogyi György forgatókönyvíró, aki A kék róka forgatókönyvét is írta, elmondta, hogy több Herczegh Ferenc-regény kivonatát készítette el, de A fehér pávára esett alkotótársai választása. Sok mindent átírtak, szereplőket vontak össze, de mint mondta, nagyon könnyen haladtak a munkával, mivel nagyszerű a nyersanyag. Kiemelte azt is, hogy Herczegh Ferenc szeretett nőkről írni, és jó érzéke volt a női lélek bonyolultságához.
Marikáról szólva elmondta, hogy ő egy erős női karakter, aki képes felnőni és önállóan dönteni a sorsáról. A film –mint a forgatókönyvíró megállapította – kilencven százalékban a döntésekről, választásokról szól.
Nem maradnak ki a filmbeli történésekből az akkor már jelentős, és nagy izgalmat kiváltó nőmozgalmak sem, habár Kaffka Margit –aki dicsérő kritikát írt Herczegh Ferenc A fehér páva című regényéről – kifogásolta, hogy nem ír hosszabban az író ez utóbbi témáról, de a szerző társadalmi érzékenységét, amellyel minden réteghez egyformán viszonyul a regényeiben, fő erényeként ismerte el.
A film látványvilága különlegesen bájos, megnyerő, kimeríthetetlenül kínálja a szemnek a szépséget, és szellemes gegekkel is bőségesen találkozunk benne. Helmeczy Dorottya elmondta, hogy az alkotók elmerültek ebben a békebeli látványvilágban, amely nem feltétlenül autentikus minden elemében, de a hangulatában mégis ott van a regény világa, és igyekeztek ebből minden lehetőséget kihozni a néző gyönyörködtetésére és szórakoztatására.
A filmben a Marika által emlegetett német filozófus, az Imigyen szóla Zarathusztra című kötet szerzője, Friedrich Nietsche egy pillanatra meg is jelenik a képsorokon, máskor a piactéren kecskék falatozzák az árusok káposztáit, miközben Marika mindkét udvarlójával összeakad, és már sejtjük, hogy jön ide a vonatkozó magyar szólásmondás.
Miklós bácsi (Görög László) lemondott a szerelemről és a kényelmet választotta, habár felesége harminc éve nem beszél vele. Ábel Marika apja (Gáspár Tibor) özvegyen neveli a leányát, pedig a felesége, aki fiatalon meghalt, mást szeretett titokban.
Fotó: Megafilm
Azt persze nem tudhatjuk, hogy egy olyan Marika –aki átélte, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években újra kiadják Magyarországon a világ legjelentősebb filozófusainak a műveit, amelyek a szocializmus idején évtizedeken át indexen voltak, és így egy egészen más szellemi térben kezdhették kifejteni a hatásukat, mint a könyv első kiadásakor – mit mondana annak a Marikának, aki „kiábrándult a Zarathusztrából”, és nem átallja ezt a szöveget bevetni flörtölés céljából, de szívesen meghallgatnánk.
Pacskovszky József rendező lapunknak elárulta, hogy nagyon érdeklik a női sorsok, és úgy látja, hogy a nők ma számtalan szerepkörnek kell, hogy megfeleljenek. Vágynak a karrierre, de nagyon nehéz, nincs kitalálva, hogyan egyeztessék össze a hagyományos női szerepekkel. Megfogalmazta azt is, hogy míg a nők próbálnak megfelelni különféle elvárásoknak, a férfiak belekényelmesedtek a helyzetbe, ahogy a filmbeli udvarlók is. A mai helyzet kapcsán úgy látja, hogy a férfiak még mindig odüsszeuszok, és többnyire nem keresik annak a lehetőségét, hogy a terhek egy részének átvállalásával segítsék a nőket abban, hogy nekik is lehessen karrierjük.
A Marikát alakító Kelemen Hanna arcberendezése egészen különleges, nem egyhamar felejti el a néző. Erő, szexualitás, dac és érzékenység árad belőle, és persze az, hogy tisztában van a saját központi szerepével, miközben a rokonok, családtagok körülötte keringenek, felé fordulnak, mert ő a fiatal, és ő az, akinek a leginkább van jövője, és azt a jövőt teljes intenzitásában akarja megélni. Nem fél a káosztól sem, hiszen csak a láncait veszítheti, minden másra ott van ő maga, aki a saját maga oldalán áll, és ezért mindig van hová lépnie az élet sakktábláján.
Majdnem menyasszony 2024
Magyar tévéfilm
Rendezte: Pacskovszky József
8/10
