Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás – ha valaki tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, akkor valószínűleg fülzúgásban szenved. A hangok lehetnek enyhék vagy hangosabbak, jelentkezhetnek egyik oldalon vagy mindkét fülben egyaránt, illetve lehetnek folyamatosak vagy pulzálóak. Az érintettek egy részénél a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, hiszen zavarják a nyugodt pihenést, a tanulást, a munkavégzést, érdemes tehát mielőbb orvoshoz fordulni a problémával.
Sokan az interneten keresnek megoldást erre a problémára, például az étrend megváltoztatásával. Egyelőre viszont nincs megalapozott tudományos bizonyíték arra vonatkozólag, hogy ezek tényleg segítenének.ű
„A tiktokos ajánlások bizarrabbak, mint valaha. Ilyen például a tej és a csapvíz ivásának elhagyása, vagy a gyulladáscsökkentő étrend betartása. Bár valóban érkeztek arról beszámolók, hogy a koffein és az alkoholfogyasztás rontotta a tinnitust, semmilyen étrend vagy életmódváltás nem gyógyítja meg teljesen” – magyarázta Jodi Sasaki-Miraglia, a Widex USA hallókészülékgyártó cég szakmai oktatási programjainak igazgatója.
Ezen kívül több étrendkiegészítőt, olajat és fülcseppet is úgy reklámoznak, mint amik képesek segíteni fülzúgás esetén. Ezek a termékek általában nem olcsók, és klinikai kutatások sem támasztják alá a hatékonyságukat.
„Számos fülzúgás elleni készítmény alapos klinikai vizsgálaton esett át, de a lehetséges placebohatáson kívül alig mutattak jótékony hatást” – mondta Sasaki-Miraglia.
Ezeken felül sok netes ajánlás bizonyos mozgásformákról szól, amik állítólag enyhíthetik a fülzúgás tüneteit. A leginkább terjedő gyakorlat azonban valójában nagyon egyszerű: lényegében csak annyit jelent, hogy eltakarjuk a fülünket, és többször megkocogtatjuk az ujjainkkal a tarkónkat.
Az elmélet mögött az áll, hogy a koponyaalapnál és a felső gerincoszlopnál lévő nyakszirt alatti izmok könnyen megfeszülhetnek. Egyes feltételezések szerint kapcsolat lehet az izomfeszültség és a fülzúgás tünetei között, és hogy a kopogtatás segít enyhíteni a feszültséget. Sasaki-Miraglia szerint viszont más áll a háttérben.
„Valószínűbb, hogy a külső hangok elfedik a fülzúgás zaját, és így kevésbé vesszük észre azt” – magyarázta.
Ne higgyünk el mindent, amit olvasunk!
A legfontosabb, hogy fülzúgás esetén forduljunk szakemberhez. „A fülzúgásra nincs gyógymód. Vannak azonban olyan valós, tudományosan megalapozott kezelések és terápiák, amelyek segíthetnek a tünetek kezelésében és az életminőség javításában. A Mayo Clinic szerint a fülzúgással küzdők 90 százaléka valamilyen formában halláskárosodásban szenved, ami azt jelenti, hogy sok esetben a modern hallókészülékek segíthetnek az ilyen panaszok enyhítésében” – mondta Sasaki-Miraglia.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan az online közösségek révén kapcsolatba tudunk lépni azokkal, akik ugyanazzal a betegséggel küzdenek, mint mi, de az orvosi tájékoztatást nem helyettesíti az internet.
„A közösségi médiában megjelenő hamis vagy szenzációhajhász információk felerősíthetik a már meglévő szorongást és stresszt, ami a pszichológiai tünetek súlyosbodásához vezethet. A fülzúgással való együttélés érzelmi terhei elég nehezek. A pontatlan információk és a hamis remények csak tovább rontják ezt. A sok valótlanságon való átgázolás ijesztő kihívás lehet bárki számára, akit tinnitusszal diagnosztizáltak. A valóság az, hogy a tények ellenőrzése időigényes lehet, és a téves információk nagy része csábító lehet. Ha valaki egy olyan betegségben szenved, amelyről azt mondják, hogy gyógyíthatatlan, természetesen szeretné elhinni, hogy valami vagy valaki segíthet. Azonban minden érintett számára kulcsfontosságú, hogy ellenálljanak a kísértésnek” – tanácsolta Sasaki-Miraglia.
