MH/MTI
2024. február 12. hétfő. 17:57
A házelnök a megbeszélésen hangsúlyozta: a magyar külpolitikában továbbra is a kiemelt feladatok között szerepel a keleti kapcsolatrendszer fejlesztése, amelynek fontos része és célterülete Közép-Ázsia.
Kövér László közölte: Magyarország sokoldalú és intenzív kapcsolatok kialakítására törekszik a régió országaival minden területen, kiváltképpen a gazdaságban, a kereskedelemben. Magyarország készen áll arra, hogy tovább mélyítse politikai és gazdasági kapcsolatait Kirgizisztánnal.
A magyar-kirgiz stratégiai partnerségi nyilatkozat 2020-as aláírásával új szintre emelkedtek kapcsolatok – tette hozzá.
Úgy vélekedett: a közös történelmi és kulturális gyökerek és a sokrétű politikai kapcsolatok mellett a tudomány, a humánerőforrás, az oktatás és a gazdaság területén is eredményes együttműködés alakult ki a két ország között. Ennek elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárult a budapesti kirgiz és a biskeki magyar nagykövetség megnyitása, valamint a gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére hivatott, a külügyminiszterek társelnökségével működő közös tanács létrehozása.
A Türk Államok Szervezete budapesti képviseleti irodájának megnyitása pedig nemcsak a kétoldalú, hanem a nemzetközi együttműködést is segíti – fűzte hozzá.
A tájékoztatás szerint a tárgyaláson Kövér László kitért arra is, hogy mindkét országnak óriási érték a több mint három évtizede kivívott függetlenség, amelyet „semmilyen együttműködés oltárán” nem szeretnének feláldozni. Magyarország az Európai Uniót szuverén államok közösségeként képzeli el – mondta -, annak ellenére, hogy az utóbbi időben olyan törekvések vannak, hogy az uniót „egyfajta centralizált birodalommá alakítsák át”.
Magyarországnak, csakúgy, mint Kirgizisztánnak fontos a ragaszkodás hagyományos értékekhez – a családhoz, a nemzethez, a vallási gyökerekhez – hangoztatta a közlemény szerint a házelnök, hozzátéve, Magyarország kész ezen közös értékek alapján képviselni és elősegíteni a közép-ázsiai ország közeledését az Európai Unióhoz.
Nurlanbek Sakijevet idézve a közleményben azt írták, hogy a kirgiz parlamenti elnök a további együttműködési lehetőségek között említette az energetikát, az infrastrukturális fejlesztést és a turizmust. Meglátása szerint ezt kedvezően befolyásolná a Budapest-Biskek közvetlen légi járat elindítása.
Megemlítette, hogy Kirgizisztán az Európai Unió országai közül mindeddig egyedül Magyarországgal alakított ki stratégiai partnerséget, amely révén „az unió kapujaként” tekintenek Magyarországra.
A kirgiz házelnök megköszönte hogy évente 200 kirgiz egyetemi hallgató tanulhat Magyarországon a Stipendium Hungaricum ösztöndíj program segítségével.
A megbeszélésen részt vett Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a magyar-közép-ázsiai baráti tagozat elnöke és F. Kovács Sándor (Fidesz) képviselő, az Országgyűlés magyar-kirgiz baráti csoportjának elnöke – olvasható a közleményben.
