A balti ország szerint már megkezdődtek a készületek arra, hogy Moszkva az orosz–ukrán háborún túl a NATO-val is háborúba kerüljön. Egyre gyakrabban beszélnek arról európai politikusok, mikor kerülhet sor a NATO és Oroszország közötti háborúra: az észt hírszerzés szerint a márciusi orosz elnökválasztás előtt biztosan nem, a dán védelmi miniszter szerint pedig három-öt éven belül kirobbanhatnak a harcok.
Megduplázná Oroszország a balti államokkal (Észtország, Litvánia, Lettország) és Finnországgal közös határa mentén állomásozó csapatainak számát – számolt be az észt hírszerzésre hivatkozva a Financial Times brit gazdasági lap. A balti ország nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Moszkva a NATO-val való esetleges katonai konfrontációra készül. Kaupo Rosin, az észt külföldi hírszerző ügynökség főigazgatója figyelmeztetett, a keleti nagyhatalom további konfliktusokat akar kirobbantani az ukrajnai háborún túl.
Az ezredes szerint a 2022 vége óta bevezetett katonai reformok, valamint a parancsnoki hadosztályok átszervezése arra utalnak, Oroszország háborúra készül.
Rosin ugyanakkor hozzátette, a közeljövőben – legalábbis a márciusi orosz elnökválasztásig – aligha lehet számítani orosz támadásra: tekintve, hogy az orosz katonai erők zöme Ukrajnában harcol, nem valószínű, hogy Európa más területein is felvonulnának a csapatok. Az ezredes mégis úgy látja, a térségnek fel kell készülnie egy esetleges összecsapásra. „Ha nem vagyunk felkészülve, egy orosz katonai támadás valószínűsége sokkal nagyobb lesz” – fogalmazott. Egyúttal beszámolt arról is, a rigai kormány tervek szerint a GDP három százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítani a jövőben.
Miután Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krím-félszigetet, a balti államok prioritásként kezelték, hogy a GDP két százalékát védelemre fordítsák – emelte ki a Reuters hírügynökség. A két százalékos mérték a NATO egyik célkitűzése, melyet egyre több tagállamnak sikerül elérnie, köztük Magyarországnak is, noha az olyan nagy nyugati országoknak, mint Németország és Franciaország gondot okoz a cél teljesítése.
A Financial Times szerint mindeközben Oroszország háborús költségvetése egészen megemelkedett: legfrissebb adatok szerint a GDP hat százalékát fordította Moszkva katonai kiadásokra.
Egy esetleges orosz támadásra azonban már Európa-szerte készülnek a kormányok: Berlin azt tervezi, hogy 2027-re közel ötezerre növeli a Kelet-Európában állomásozó harcra kész katonáinak létszámát. Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter pedig múlt héten arról beszélt, az orosz támadásra nem kell túl sokat várni, becslései szerint három-öt éven belül sor kerülhet a konfrontációra a NATO-országok és Oroszország között. Hozzátette: ha Moszkva megtámadja a szövetség bármely országát, életbe lép a NATO 5. cikkelye, miszerint ha az egyik tagállamot külső támadás ér, a szövetségeseknek meg kell védeniük. A tárcavezető egyúttal rámutatott, bár Dániát nem érte közvetlen fenyegetés, hibrid támadások érhetik a tömböt.
