Legyen szó akár vényköteles, akár recept nélkül kapható gyógyszerekről, számos készítmény kölcsönhatásba léphet a szervezetben az egyidejűleg bevitt alkohollal. Felerősíthetik annak hatását, vagy éppen fordítva, az alkohol fokozhatja az ismert, nemkívánatos mellékhatásokat, illetve olykor újakat is előidézhet. Mint azt Nial Wheate, Jasmine Lee, Kellie Charles és Tina Hinton, a Sydney-i Egyetem gyógyszerész szakértői írják a The Conversation oldalán megjelent közös cikkükben, az italozás hamar feloldja a gátlásokat, így részegen sokszor olyan dolgokat is megteszünk, amelyeket józanon aligha. A gyógyszerhasználattal azonban ilyenkor sem szabad könnyelműen bánni.
Így lép kölcsönhatásba az alkohol a gyógyszerekkel
Agyunk működését komplex biokémiai folyamatok biztosítják, ezek szabályozzák például az izgalmi és nyugalmi állapot közötti egyensúlyt is többek között. A túlzott izgatottság egyebek mellett görcsökhöz vezethet, míg a túlzott gátlások egyfajta szedatív, depressziós állapotba lökik az embert. Az alkohol hatásának alapja, hogy ezen a skálán a nyugalmi állapot felé tereli agyunkat. Ettől relaxáltabbnak érezzük magunkat, illetve néhány pohár után elkezdenek feloldódni szociális gátlásaink is. Újabb néhány ital után pedig azon kaphatjuk magunkat, hogy mozgáskoordinációnk, beszédkészségünk mintha kicsúszna a kontrollunk alól, szédülünk, feledékennyé és álmataggá válunk.
Alkohollal kölcsönhatásba lépve a gyógyszerek megváltoztathatják vagy felerősíthetik annak hatását. Emellett az alkohol is gátolhatja a gyógyszerek hatását, illetve gátolhatja azok felszívódását a gyomorból. Ha pedig az adott gyógykészítménynek eleve részegséghez hasonló mellékhatásai vannak, akkor azok összeadódhatnak a valódi részegség tüneteivel.
Természetesen nem minden gyógyszermellékhatás okoz bódulatot, vannak más hatások is.
Alkoholfogyasztás mellett például a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD) kezelésére szolgáló ritalin szívműködésre kifejtett hatásai is felerősödhetnek, amelyek nemcsak emelkedő pulzust okoznak, hanem a szívroham kockázatát is magában hordozzák. Az egyik leggyakrabban alkalmazott gyulladáscsökkentő hatóanyag, az ibuprofen és az alkohol vegyítéséből pedig különféle gyomorpanaszok, valamint akár gyomorvérzés keletkezhet.
A szeszesitalok felgyorsíthatják egyes gyógyszerek lebomlását a szervezetben. E körbe tartoznak a többi között az opioidok, görcsoldók, a kannabisz, illetve a már említett ritalin is. Ez azzal jár, hogy csökken terápiás hatékonyságuk. Az alkohol továbbá arra is kihatással lehet, hogy hogyan, milyen kémiai folyamatok során bomlanak le a gyógyszerek, amelyből akár toxikus melléktermékek is képződhetnek, súlyosan károsítva a májat. Erre az egyik legjelentősebb példa a fájdalomcsillapítóként használt paracetamol.
Végezetül az alkohol és a gyógyszerek keverése legsúlyosabb következményként halált is okozhat. Ha például olyan készímények használata mellett iszik valaki, amelyek az agyműködésre fejtenek ki hatást, úgy nehézségek jelentkezhetnek akár a járművezetésben, akár a nehézgépkezelésben, komoly balesetveszélyt előidézve.
Kik vannak leginkább kitéve a kockázatnak?
Fontos hangsúlyozni, hogy senkire nézve sem veszélytelen az alkohol és a gyógyszerek egyidejű bevétele. Ugyanakkor az ausztrál gyógyszerészek rámutatnak, hogy különösen nagy a kockázat az idősek, a nők, valamint azok esetében, akik kisebb termetűek. Ennek oka, hogy az idősek szervezetében lassabban nem bomlanak le olyan a gyógyszerek, mint a fiataloknál, továbbá sokuk egyszerre többféle készítményt is szed meglévő panaszaira. Ezenkívül általában véve érzékenyebbek is az agyműködésre ható gyógyszerek hatására, így gyakrabban tapasztalnak mellékhatásként szédülést.
Ami pedig a nőket és a kisebb termetű férfiakat illeti, esetükben azonos mennyiségű alkohol magasabb véralkoholszintet eredményez. Ennek egyszerű oka van: testüknek összmennyiségben alacsonyabb a folyadéktartalmuk, amelyben aztán elelegyedik az alkohol.