MH/MTI
2024. február 14. szerda. 12:34
Frissítve: 2024. február 14. 12:39
Kövér László a Hagyományok Házában tartott konferencián úgy fogalmazott, a nemzeti emlékezet az egyik legerősebb emberi közösségképző tényező. A diktatúrákkal szemben sem az egyének, sem a tömegek, hanem mindig csak az öntudatos közösségek tudnak ellenállni – tette hozzá.
Rámutatott, hogy a világpolitikában kizárólagos politikai hatalomra törők számára azért fontos a „kiszemelt áldozatok” nemzeti emlékezetének a megtörése, mert szuverén, cselekvőképes és egymással együttműködésre kész nemzeti államok nélkül nincs érdemi akadálya az országhatárokat és kontinenshatárokat átívelő világuralmi törekvések megvalósításának.
Napjainkban a nyugati világban minden nemzet mentális és kulturális agresszió áldozata – fogalmazott, hozzátéve: a nemzeti emlékezéshez ma ismét bátorság kell. Mindennek az oka az, hogy napjainkban „a nyugati világban ismét kizárólagos hatalomra törő erők ismét meg akarják fosztani a nemzeteket az emlékezetüktől” – tette hozzá.
Szavai szerint a 21. század legnagyobb politikai küzdelme a közérdeket érvényesítő demokratikus közhatalmak és a saját érdekeiket érvényesítő magánhatalmak között fog lezajlani. „Ennek a küzdelemnek a tétje a nyugati világban az emberi szabadságnak és méltóságnak, az egyén biológiai integritásának és a nemzetek identitásának, a magántulajdonnak, a demokratikus rendnek és a jogállamnak a fennmaradása vagy megszűnése” – tette hozzá.
Kövér László a hódítók fegyverének nevezte a közösségi médiát, amelyhez világszerte 5,1 milliárd ember csatlakozik rendszeresen.
Kijelentette: az emberiség történetében korábban soha nem létező, tudat- és emlékezetbefolyásoló erővel rendelkező virtuális világot nem a közérdek, hanem a magánérdekek szabályozzák és igazgatják. Hasznos lenne megelőzni, hogy a ránk leselkedő, új „technofeudális” korszak fő szabálya az legyen, hogy „akié a szerver, azé az emlékezet” – mondta.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a nemzete iránt felelős nyugati politikusnak el kell döntenie, melyik oldalra áll: a közérdek vagy a magánérdek oldalára, a demokráciát erősítők vagy az azt szétzilálók oldalára.
Az Országgyűlés elnöke rögzítette: a kommunizmus a legfőbb feladatának a hagyományos emberi közösségek lerombolását tekintette. Ezért akarta és akarja ma is a kereszténység kultúrájából kifejlődött európai nemzeteket, egyházakat és családokat a múlttal együtt végkép eltörölni – jelentette ki.
Kövér László szavai szerint a kommunista diktatúrák által meggyötört nemzetek szabadságáért felelős kormányok számára egyetlen helyes út adódik: ki kell szabadítani a múltat a diktatúra kiszolgálóinak és örököseinek fogságából, és vigyázniuk kell arra, hogy a nemzeti emlékezetet többé soha senki ne gyarmatosíthassa.
Hozzátette: meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a múltat a történelemtudomány szakmai szabályai szerint lehessen feltárni és bemutatni.
„Emlékeznünk kell arra, hogy mivel jár a szabadság elvesztése és minderre emlékeztetnünk kell az utánunk jövőket is” – mondta, hozzáfűzve: olyan történészekre van szükség, akiket „nem terhel az önnön múltjuk igazolásának kényszere, akik nem ideológiai vagy pártpolitikai oldalaknak, hanem a nemzet egészének dolgoznak”.
Kitért arra is, hogy a NEB az elmúlt évtizedben az emlékezés magyar szabadságának ügyét szolgálta. A bizottság munkájának nagyságrendjét 71 tudományos konferencia, több mint 1000 tudományos publikáció, 9 tematikus honlap és internetes adatbázis jelzi. Emellett 70 magyar és angol nyelvű kiadvány, több mint 120 kiállítás szerte a Kárpát-medencében, több mint 150 rendhagyó történelemóra, pedagógus-továbbképzéseik több mint 1200 résztvevője tanúskodik erről – sorolta az eredményeket.
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke köszöntőjében arról beszélt: elkötelezettek, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a kommunista diktatúra áldozatai előtti tisztelgéshez, emlékezetük méltó megőrzéséhez, a magyar társadalmat ért veszteségek feltáráshoz, a korszak generációkon átívelő egyéni és kollektív traumáinak bemutatásához.
Másrészt pedig arra keresik a választ, hogyan működtek a mindennapi gyakorlatban a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai, a különböző hatalmi és végrehajtói szinteken kik és hogyan érvényesítették a kommunista párt uralmát a szovjet megszállás kezdetétől a diktatúra bukásáig.
