Mindannyiunkban van egy kis Petőfi – ez is lehetne a Most vagy soha! című film üzenete. Petőfi Sándor a forradalmár, a költő és a szerelmes fiatalember a rövidesen mozikba kerülő gigaprodukció főszereplője. A hatalmas vállalást gyakran Petőfi-filmnek nevezik, miközben egyetlen nap történetét meséli el, a forradalom előestéjétől, március 15. éjszakájáig. Ez a huszonnégy óra a magyarok és Petőfi Sándor életének egyik legmeghatározóbb napja – nem véletlen, hogy Petőfi és március 15. elválaszthatatlanok egymástól.
„Petőfi ma is példakép. Mindannyiunk számára követendő, ahogy ez a lánglelkű költő forradalmár ragaszkodott az igazsághoz, tűzön-vízen keresztül küzdött a céljaiért.” – emelte ki Lóth Balázs, a film rendezője. “Berettyán Nándor a filmben egy nagyon modern Petőfi – akivel a ma embere is tud – kortól függetlenül – azonosulni. Kiáll a szerelméért és a barátaiért, és sohasem adja fel, hiába próbálnak keresztbe tenni neki.”
Berettyán Nándor, Petőfi megformálója hangsúlyozta: “Petőfiék huszonévesen olyan dolgokat vittek véghez, melyeknek ma a nyomába sem érünk. Számunkra ő egy ikon, de akkoriban csupán egy tapasztalatlan, fiatal ember volt, aki az egész világgal szembeszállva, őszinte hittel küzdött a céljaiért. Ez a valódi minta számunkra, s egyben a film egyik legfontosabb üzenete, hogy a ma embere azt érezze: ő is lehetne Petőfi.”
A gigaprodukció készítése során az alkotók végig egy önazonos, hiteles Petőfi-képet követtek, ahogy a filmbeli Márciusi Ifjak is életrevaló karakterként, hús-vér emberként jelennek meg.
Lederer Ignaz tábornok szerepében Lukács Sándor
Fotó: Fórum Hungary
„Az Ifjak esténként a Pilvax kávéházban gyűltek össze beszélgetni, vitázni, tréfálkozni, pont úgy, ahogyan ezt ma is bármelyik fiatal társaság teszi.” – mondja Kis-Szabó Márk, a film egyik forgatókönyvírója. “A Pilvax olyan, mint egy korabeli romkocsma, a lázadó, radikális értelmiség kedvenc találkozóhelye, és természetesen a Most vagy soha! kiemelt helyszíne.”
A film alkotói a mára ikonikussá vált kávéházat – a korhű ételektől a falakat díszítő képekig – aprólékos részletességgel rekonstruálták, hogy aztán Petőfi a forradalom reggelén a biliárdasztalon, sáros csizmában állva szavalhassa el ott a Nemzeti Dalt a film egyik legmeghatóbb jelenetében.
Ahogy Szente Vajk kreatív producer, forgatókönyvíró kiemelte: „Fontos feladatunk, hogy a hősökben megmutassuk az embert, aki olykor esendő, kételkedik, elbizonytalanodik, fél, szorong, latolgat, megerősítésre, támogatásra vár, rácsodálkozik, mit is visz végbe. A Márciusi Ifjak mind ilyenek. Huszonéves fiatalok tele hazaszeretettel, ugyanakkor személyes tervekkel, célokkal is, mégis bármelyik pillanatban életüket adták volna a hazáért. Mi most megtennénk ugyanezt? Már 176 éve tőlük tanulunk kiállni a hazánkért, tőlük tanulunk hinni önmagunkban. Kötelességünk elmesélni a történetüket.”
A forradalom kezdeti sikere elképzelhetetlen lett volna erős közösség nélkül. A Márciusi Ifjak, a Pilvax vendégei és a pesti emberek tizenötezres tömege Petőfi tántoríthatatlan, megalkuvást nem tűrő karakteréből merített erőt. Petőfi pedig az őt körülvevők szeretetéből táplálkozott. Például múzsája, a költő-író-műfordító Szendrey Júlia (Mosolygó Sára) támogató szerelméből, vagy legjobb barátja, az ifjú Jókai Mór (Koltai-Nagy Balázs) higgadt erejéből – akivel együtt laktak a Dohány utcai albérletben, amit az Emich Gusztáv (Nagy Sándor) lapkiadótól kapott honoráriumából fizetett. Gyakran megfordult náluk Vasvári Pál (Fehér Tibor), leányiskolai tanár, a kor közismert szépfiúja, és a halk szavú, szófukar jogász, Bulyovszky Gyula (Bordás Roland) is, akik mind sokat jelentettek Petőfi számára.
A Most vagy soha! egyik célja, hogy a ma közönsége testközelből élhesse át 1848. március 15-e eseményeit. Milyen volt először meghallani a tömegben a Nemzeti Dalt, sodródni a Pilvaxból Petőfi és barátai nyomában, együtt éljenezni, lelkesedni a Nemzeti Múzeumnál, milyen lehetett az érzelmek hullámhegyein és -völgyein keresztül lángolni együtt egy közös ügyért.
A Márciusi Ifjakat hús-vér emberekként ábrázolták az alkotók
Fotó: Fórum Hungary
Rákay Philip kreatív producer, forgatókönyvíró hangsúlyozta: “Döbbenetes, de egyetlen vers kellett a forradalomhoz – a Nemzeti Dal -, és persze Petőfi kivételes személyisége. Ő volt a szikra, amely mindent lángra lobbantott. Soha nem volt még példa ilyesmire a magyar történelemben. A Most vagy soha! valódi időutazás 1848 Magyarországára, amelynek során igyekeztünk megeleveníteni Petőfi Sándor és a Márciusi Ifjak megalkuvást nem tűrő szellemiségét és hazaszeretetét, amely az idők végezetéig például szolgálhat minden magyarnak.”
A Most vagy soha! a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írták, rendezője Lóth Balázs, a film képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt, kreatív producerei Rákay Philip és Szente Vajk voltak. A produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter és Kriskó László látták el. A film látványtervezője Pető Beatrix, jelmeztervezője Velich Rita, vágója Kertai Gábor és Hegedüs Gyula László, zeneszerzője Gulya Róbert.
A Most vagy soha! főszereplői: Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia). Kiemelt szerepekben látható még: Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignaz von Lederer tábornok), Nagy Sándor (Emich Gusztáv), Szerednyey Béla (Landerer Lajos).
