Németországban a balliberális kormány kíméletlen hajszát folytat a keményen bevándorlásellenes Alternatívát Németországét (AfD) jobboldali párt ellen. A fősodratú média a jobboldali jelző elé mindig kiteszi a „szélsőséges” minősítést is, ezzel is riogatva a nyugalomra vágyó tisztes német polgárokat.
Miután januárban nyilvánosságra került egy olyan összejövetel, ahol az illegális migránsok egy részének a kizsuppolása is szóba került és a találkozón az AfD egyik befolyásos, de semmilyen pártfunkciót be nem töltött tagja magánemberként is jelen volt, a kormánypártok – szocik, Zöldek, szabaddemokraták – profi módon megszervezett gyűlöletkampányba kezdtek a párt ellen, annak betiltása is napirenden van.
Az első napokban úgy nézett ki, hogy a terv sikeres. A migránsellenes párt népszerűsége csökkenő tendenciát vett, de a folyamat gyorsan megállt, és az AfD országosan ismét 20 százalék felett teljesít.
Ezt már nem tűrhette a balliberális kormányzat. Olyan eszközökhöz nyúlt, amelyek alaposan próbára teszik a jogállamiság alapelveit. Az erősen vitatott megítélésű Nancy Faeser jogilag ingoványos talajra lépett és olyan messzire ment, amire Németországban eddig nem volt példa a második világháború lezárása óta. A német belügyminiszter kijelentette: Senki sem maradhat észrevétlen, aki egy jobboldali szélsőséges pártnak adakozik.
Az intézkedési csomag tehát politikai indíttatású és azért rakták össze, hogy eszköz legyen a kormányzó pártok számára a velük nem azonos platformon levő erők elleni fellépésre. Az, hogy melyik párt jobboldali szélsőséges, azt természetesen a törvényalkotó dönti el. Azt viszont nyilvánosan nem tudni, hogy ezt milyen kritériumok szerint teszi.
Arról egy szó sem esik, hogy a szélsőbaloldali pártokkal mi lesz. Vagyis, ha jól értelmezzük a bevezetésre kerülő intézkedések tartalmát, akkor szélsőjobboldali pártot nem, míg szélsőbaloldali politikai alakulatot minden kockázat nélkül lehet anyagilag támogatni.
Némi logikával azért rájövünk, hogy mégis hol a választóvíz a támogatható és a nem pénzelhető pártok között. Az illegális migrációhoz viszony határozza meg, hogy melyik párt milyen minősítést kap. Amelyik támogatja a külföldiek betelepítését, arról, levakarják a szélsőséges jelzőt, vagy éppen fel sem teszik rá. Az, hogy Németországban a Baloldal párt – amely az NDK-korszak kommunista utódpártja – nem kapta meg ezt a jelzőt, ez annak köszönhető, hogy belefeküdt a balliberális, globalista melegágyba. Ettől kezdve szalonképes lett. Ha a jövőre esedékes parlamenti választások után olyan lesz a helyzet, akár a globalista pártok koalíciós partnerként is szóba jöhet, mint ahogy erre már volt is példa. Hiszen nincs a fősodratú pártoknak semmi bajuk vele. Jöhetnek a migránsok.
Mindezen miért csodálkozunk? Faeser mindig is pápább akar lenni a pápánál, most a „Határozott harc a jobboldali szélsőségesség ellen” cím alatt foglalta össze a 13 pontból álló új intézkedési tervét és ebben aztán minden benne van. Például a bakszámlák, az e-mailek, az SMS-ek ellenőrzése. Olyan eszközöket vetnek majd be, mint amilyeneket a bűnügyi rendőrség a maffia ellen használ.
Ez azonban mind semmi, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal most szélsőségesen jobboldali kategóriába rúgta az AfD-t, ami azzal a következménnyel jár, hogy a pártot már megfigyelik. Ha a törvényt elfogadják, akkor ez a „figyelem” sokkal célzottabb lesz.
Vagyis az állam a titkosszolgálatokat saját pártpolitikai érdekinek eszközévé tette, a hatalmon lévők politikai céljainak rendelte alá. Aminek az is a következménye, hogy az új törvény értelmében már nem szükséges konkrét jogsértés ahhoz, hogy egy pártot, ebben az esetben az AfD-t megfigyeljék.
Elég lesz csak annyi, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal szubjektív módon ítélkezve, kockázatot lásson az adott párt működésében.
A szerző főmunkatárs
