A H3 nagy jelentőséggel bír a japán űripar számára. A 63 méter magas, 574 tonnás, akár hat tonna szállítókapacitású rakéta a tervek szerint költséghatékonyabb és megbízhatóbb lesz elődeinél, és így felveszi a versenyt más hordozórakétákkal, például az amerikai SpaceX cég Falcon 9-esével.
Tavaly két H3-as indítási kísérlet sikertelen volt: Az első, februári kísérlet során a szilárd rakétahajtóművek nem gyulladtak be. A következő, márciusi kísérlet során az űrhajót önmegsemmisítésre utasították, miután a parancsnoki központ arra a következtetésre jutott, hogy a küldetés nem lesz sikeres.
A rakéta „szűzrepülését” eredetileg a 2020/21-es japán pénzügyi évre tervezték, de a technikai nehézségek miatt elhalasztották.
A H3 fedélzetén két kisebb földmegfigyelő műhold található. Az egyiket katasztrófamegelőzésre használják majd, míg a másik a gyárak működési állapotát figyeli.
A japán űrprogram januárban újabb történelmi sikert könyvelhetett el a Slim űrszonda Holdra szállásával. Ez volt Japán harmadik kísérlete a Holdra való leszállásra két sikertelen küldetés után. Korábban csak az USA, a Szovjetunió, Kína és India szállt le a Holdon.