A Jason Toohey által vezetett régészcsoport fedezte fel az építményt a Callacpuma régészeti lelőhely tanulmányozása során, Peruban. Callacpuma több négyzetmérföldes területet ölel fel, a Science Advances című szakfolyóiratban február 14-én megjelent tanulmány szerint a lelőhelyen ősi teraszok, halmok és több mint 100 sziklarajz-panel van elszórva. A romok közül kiemelkedik egy építmény, amely több nagy, függőlegesen álló kőből állt egykor. Ezek két koncentrikus kört alkottak.
Az építményt „a helyiek már régóta ismerték és látogatták” – mondta Toohey, a projekt vezető régésze és a tanulmány vezető társszerzője a McClathy Newsnak e-mailben. „A mi régészcsapatunk egyszerűen az első, amely szisztematikusan tanulmányozza, és ásatásokat végez”.
A régészek egy 4700 éves megalitikus építményként azonosították, amelyet valószínűleg „szertartási” térként használtak.
A tanulmány szerint az ősi plaza kör alakú belső térrel rendelkezett, amelynek egyik oldalán „két-három kis, zárt helyiség” volt. A megalitikus kövek két gyűrűje egy folyosót alkotott korlátozott számú bejárattal, lehetővé téve a belső térbe való „ellenőrzött” bejutást.