Valójában mindössze ezer év alatt kétszer is teljesen felváltották Dél-Skandinávia lakosságát a területre újonnan érkezett népek, akiknek maradványai szinte semmi nyomát nem mutatják elődeiknek a DNS-profilokban, amelyeket egy nemzetközi kutatócsoport elemzett.
„Ezt az átmenetet korábban békésnek mutatták be” – magyarázza a tanulmány szerzője és Anne Birgitte Nielsen paleoökológus a Lundi Egyetemről. „A mi tanulmányunk azonban ennek az ellenkezőjére utal. Az erőszakos halál mellett valószínűleg a jószágokból származó új kórokozók is sok gyűjtögetővel végeztek”.
A csapat a shotgun szekvenálásnak nevezett technika segítségével 100 Dániában talált emberi maradvány DNS-mintáját elemezte. A maradványok 7300 évet öleltek fel a mezolitikumból, a neolitikumból és a korai bronzkorból.
Azáltal, hogy a kutatók egyetlen konkrét régióra összpontosítottak, amely történetesen olyan éghajlattal rendelkezik, amely mind a táplálékszerzésre, mind a földművelésre alkalmas, és emberi maradványokat őriz, feltérképezhették a populációk közötti génáramlásokat, valamint a növényzetben bekövetkezett változásokat, amelyek azt tükrözik, hogyan használták a földet.
Az elemzés azt mutatja, hogy 5900 évvel ezelőtt egy földművelő népesség kiszorította a korábban Skandináviát benépesítő vadászokat, gyűjtögetőket és halászokat, és kivágta az erdőket, hogy termőföldet csináljon belőlük.
Korábbi kutatások azt sugallták, hogy ezek az első skandináv földművesek genomjuk körülbelül 30 százalékát örökölték a vadászó-gyűjtögetőktől, ami azt jelentette volna, hogy a népességük keveredett – nem pedig azt, hogy az egyik kiirtotta a másikat.
Számos régészeti bizonyíték utal ehelyett arra, hogy ez egy különösen erőszakos időszak volt, és az új tanulmány azt mutatja, hogy a vadászó-gyűjtögetők DNS-e lényegében eltűnt, alig kimutatható Skandinávia első földművelőinek genomjában.
Uralkodásuk azonban viszonylag rövid ideig tartott. A földművesek, más néven a tölcsérserleg-kultúra még körülbelül 1000 évig éltek, mielőtt a keleti sztyeppékről újonnan érkezők egy újabb hulláma beköltözött.
Az újonnan érkezők magukkal hozták a Yamnaya, egy dél-oroszországi eredetű állattenyésztő nép őseinek származását. Egy új kulturális csoportot hoztak létre, amelyet Egysír kultúrának neveztek el.
„Ezúttal is gyors népességcsere zajlott, az elődök leszármazottai gyakorlatilag nem maradtak meg” – mondja Nielsen, megjegyezve, hogy a Dániába elsőként betelepülő földművesek DNS-profilja lényegében eltűnt a mai dán népességből.
„Svédországból nincs ennyi DNS-anyagunk, de ami van, az hasonló folyamatra utal” – teszi hozzá Nielsen.
