A kutatók nem teljesen értik, hogy az allergia miért érint egyes embereket, másokat pedig miért nem, vagy egyáltalán miért alakul ki az allergia. Korábbi kutatások megállapították, hogy az allergiával leggyakrabban összefüggésbe hozott antitesttípust olyan sejtek termelik, amelyek nem maradnak meg túl sokáig a szervezetben, ami megnehezíti az emberek élethosszig tartó allergiájának magyarázatát.
A Science Translational Medicine folyóiratban egymás után megjelent két új tanulmány segíthet megoldani ezt a rejtélyt. A tanulmányok, amelyek közül az egyik allergiás gyermekeket, a másik pedig felnőtteket vizsgált, egy olyan egyedülálló immunsejttípust írtak le, amelyet eddig még nem hoztak összefüggésbe az allergiával.
A sejtek jellemzően egy olyan típusú ellenanyagot termelnek, amely nem kapcsolódik az allergiához, az úgynevezett immunglobulin G-t (IgG). E sejtek egy alcsoportja azonban átáll egy allergiával kapcsolatos, immunglobulin E (IgE) nevű antitest előállítására, amikor allergénnel – legyen az pollen, háziállat szőr vagy mogyoró – találkozik.
Az IgE-t általában a rövid életű plazmasejtek termelik, amelyek a szervezet azonnali és ideiglenes védelmi vonalaként antitesteket termelnek. Ezek az antitestek például a paraziták elleni védekezésben segítenek, de az allergiák esetében inkább ártalmatlan fehérjéket vesznek célba.
Az újonnan leírt sejtek egyfajta memória B-sejtek, amelyek jellemzően emlékeznek a vírusokra és baktériumokra, és IgG-t bocsátanak ki, amikor ezek a betolakodók felbukkannak. Most azonban a tudósok felfedezték a memória B-sejtek egy olyan alcsoportját, amely emlékszik az allergénekre, és képes IgE-t termelni. Ezek a sejtek nem rövid életűek, mint a plazmasejtek, hanem meghatározatlan ideig – sok évig, vagy akár az ember egész életére – a szervezetben maradnak.
Az új kutatás hasznos lehet az allergiák új kezeléseinek vagy tesztjeinek kifejlesztésében – például annak felmérésében, hogy egy gyermekkori allergia valószínűleg felnőttkorban is fennmarad-e – mondják a tanulmány kutatói.
„Ezeket a sejteket mint egyfajta biológiai markerként lehet elemezni az allergia kockázatára vagy az allergia fennmaradására vonatkozóan” – mondta Maria Curotto De Lafaille, a New York-i Mount Sinai Kórház Icahn School of Medicine gyermekgyógyászatának, valamint immunológiájának és allergiájának professzora, a gyermekekkel foglalkozó tanulmány vezető szerzője.
Ez a tanulmány mogyoróallergiás gyermekekre összpontosított, és 58 mogyoróallergiás és 13 nem mogyoróallergiás gyermek vérmintáit elemezte. A második tanulmány kisebb számú, különböző allergiás felnőttek vérmintáit elemezte, köztük hat nyírfapollen-allergiás, négy poratka-allergiás és 11 mogyoróallergiás felnőtt vérmintáját.
Míg az összes allergiás gyermek kerülte a földimogyoró fogyasztását, addig a felnőtt vizsgálat nyírfapollenallergiában szenvedő résztvevői vérmintát adtak az allergiájuk elleni immunterápiás kezelés megkezdése előtt és után. Ezt a kezelést úgy tervezték, hogy az immunrendszert érzéketlenné teszik azáltal, hogy a betegeket kis mennyiségű allergénnek teszik ki, majd idővel fokozatosan növelik az adagot.
Mindkét vizsgálatban annak jeleit keresték, hogy a memória B-sejtek az allergéneknek való kitettség után átállhatnak az IgE termelésére. A gyermekektől származó mintákat vizsgáló kutatók például olyan B-memória sejteket kerestek, amelyekben egy bizonyos típusú receptor, vagyis az antitest azon része található, amely lehetővé teszi, hogy az antitest meghatározott fehérjékhez kötődjön. Ez a receptor
A két tanulmány az allergiában szenvedő embereknél ugyanezt a fajta memória B-sejtet mutatta ki, bár figyelemre méltó, hogy korábbi kutatások hasonló sejteket találtak állatokban, valamint asztmás és ekcémás emberekben.
A sejtek „közvetlenül IgE antitesteket hoznak létre, azt a típust, amely allergiássá tesz minket” – mondta Joshua Koenig, a kanadai McMaster Egyetem adjunktusa, a felnőttekre összpontosító tanulmány első szerzője a Live Science-nek küldött e-mailben. „Ők valójában az allergia hosszú távú memóriatartaléka”.
A kutatás „egy fontos kutatási terület része, és a kulcs az antitestek által okozott betegségek, például az allergiák fennmaradásának megértéséhez” – mondta a Live Science-nek e-mailben Dr. Sarita Patil, a Harvard Medical School allergia és immunológia adjunktusa, aki nem vett részt a vizsgálatokban.
Mindkét vizsgálatot korlátozta, hogy a résztvevők száma alacsony volt. A jövőbeni kutatások megvizsgálhatják, hogy a mogyoróallergia elleni immunterápia hogyan hat az újonnan leírt sejtekre és az általuk felszabadított antitestekre. Az ismert, hogy az immunterápia idővel csökkenti az emberek allergénspecifikus IgE-szintjét, de az ezekre a memória B-sejtekre gyakorolt hatás nem világos.
További jövőbeli kutatások azt vizsgálhatják, hogy ezeknek a sejteknek a viselkedése változik-e az idő múlásával, különösen a gyermekeknél, akik néha kinövik az allergiát.
Lafaille szerint annak megértése, hogy az allergia miért marad fenn, egy napon segíthet a tudósoknak abban, hogy ezeket az allergiaspecifikus sejteket kiküszöböljék vagy módosítsák, hogy többé ne termeljenek IgE-t és ne váltsanak ki immunválaszt. Más szóval, az erre a kutatásra épülő tanulmányok egy napon segíthetnek az allergia hatásainak enyhítésében vagy akár gyógyításában.
