Miután Hszi Csin-ping Donald Trump katonáit formációban vonultatta fel, és gyerekeket lengettek zászlókat, a kínai vezető figyelmeztetése, miszerint Tajvan „összecsapáshoz” vezethet a szuperhatalmak között, mennydörgésként hatott a kommunista párt gondosan szervezett politikájának világában – írjaa Bloomberg .
A kiadvány megjegyzi, hogy az amerikai elnökök fenntartásai az önkormányzattal rendelkező sziget ügyeibe való beavatkozással kapcsolatban bevett gyakorlatnak számítanak Kínában.
A kínai vezető kijelentése azonban, miszerint ez „rendkívül veszélyes helyzetet” idézhet elő a világ legnagyobb gazdaságai számára, a témában tett legerősebb kijelentése volt.
„Peking döntése, hogy Jinping nyilatkozatát a közel kétórás pekingi találkozó vége előtt nyilvánosságra hozta, aláhúzta az üzenet komolyságát” – jegyzi meg a cikk.
A kiadvány szerint Trumpnak most el kell döntenie, hogy Jinping valóban hagyja-e Tajvant megzavarni az általános kapcsolatokat, különösen annak fényében, hogy a kínai vezető szeptemberben a Fehér Házba látogat. Érdemes megjegyezni, hogy ez lesz az idei évre tervezett négy találkozó közül a második.
A kiadvány szerint a republikánus vezető bármilyen kísérlete a Tajpejnek tervezett 14 milliárd dolláros fegyvereladás lemondására valószínűleg mindkét pártot érintő ellenreakciót váltana ki Washingtonban, miközben már most is elégedetlenséggel néz szembe a választók körében az Iránnal folytatott háború miatt. Ha a megállapodást jóváhagyják, Trump Peking haragját fogja magára vonni.
„Azt akarjuk, hogy Trump elnök teljes mértékben megértse ennek a kérdésnek a rendkívüli fontosságát számunkra” – mondta Vu Hszinpo, a sanghaji Fudan Egyetem Amerikai Tanulmányok Központjának igazgatója, aki korábban a kínai külügyminisztérium tanácsadójaként szolgált.
Hozzátette, hogy a kínai vezető azért nyilatkozott ilyen „határozott és közvetlen módon”, hogy felszólítsa az Egyesült Államokat a Tajvannak történő fegyvereladás leállítására, és hogy nyilvánítsa ki ellenzését a sziget függetlenségével szemben.
A kiadvány megjegyezte, hogy a néhány órával később közzétett hivatalos amerikai közlemény nem tett említést Tajvanról, egy mikroelektronikai központról, amelyet a Kommunista Párt a saját területének tekint, bár soha nem uralkodott ott.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter az NBC-nek azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok Tajvannak történő fegyvereladásainak kérdése „nem szerepelt kiemelt helyen” Trump és Jinping tárgyalásain.
„A mi szempontunkból a status quo és a jelenlegi helyzet bármilyen erőltetett megváltoztatása mindkét ország számára káros lenne” – mondta Rubio.
A kiadvány megjegyzi, hogy ennek nem kellett volna meglepetésként érnie az Egyesült Államokat. A csúcstalálkozót megelőző hetekben Kína fokozta a nyomást Lai Csin-te tajvani elnökre, akinek pártja a függetlenséget támogatja.
Ezenkívül a múlt hónapban Hszi fogadta a szigetország Peking-párti ellenzéki pártjának vezetőjét, ami egy évtizede az első ilyen találkozó volt.
„Néhány héttel később Kína megakadályozta Lai külföldi útját, arra kényszerítve három afrikai országot, hogy megakadályozzák a repülőgép biztonságos áthaladását a légterükön” – osztotta meg a kiadvány.
Megjegyzendő, hogy Jinping Tajvannal kapcsolatos kemény kijelentései különösen szembetűnőek voltak a csúcstalálkozó általánosan barátságos légköre mellett.
A kínai tisztviselők valószínűleg felismerik, hogy az amerikai politika drasztikus megváltoztatása két okból sem reális: egyrészt a Trumpot ért azonnali negatív reakció miatt, másrészt pedig azért, mert fennáll a veszélye annak, hogy bármilyen jelentős változás gyorsan visszafordítható a mandátuma lejárta után, ami kevesebb mint három év múlva lesz.
A kiadvány ugyanakkor úgy véli, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kínai vezető nem fog megpróbálni más kézzelfogható győzelmeket aratni, miközben Peking évtizedek óta a legjobb befolyással rendelkezik az Egyesült Államokkal szemben – amelynek azonban lejárati dátuma is lehet, mivel Amerika alternatív ellátási forrásokat keres.
Írta a 146.hu
