Tóth László Levente
2024. február 21. szerda. 9:19
Amiről szó van, az az Európai Bizottság pár hete előterjesztett javaslata, valamint a bizottsági üléseken a tagállamokkal folytatott megbeszélések eredménye. A rendelet már hatályba is lépett és visszamenőleges hatállyal, január 1-től egy évre – azaz 2024. december 31-ig – alkalmazandó. A részleges mentesség több rugalmasság iránti tagállami kérésnek is eleget tesz, hogy a gazdálkodók jobban tudjanak reagálni az előttük álló kihívásokra.
Konkrétan ahelyett, hogy parlagon tartanák a földet, vagy a termőföldjük 4 százalékát másra használnák, a szántóterületük 4 százalékán nitrogénmegkötő növényeket (például lencsét, borsót) és/vagy köztes kultúrákat termeszthetnek növényvédő szer használata nélkül. Köztes kultúrákon az olyan növényeket kell érteni, amelyek két fő növény között nőnek és takarmányként vagy zöldtrágyaként hasznosíthatók. A nitrogénmegkötő növények és köztes kultúrák használata például számos környezeti előnnyel jár a talaj egészsége szempontjából, beleértve a talaj biológiai sokféleségét és a tápanyagok kimosódásának korlátozását. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a növényeket növényvédő szerek nélkül kell termeszteni, hogy fenntartsák a KAP környezetvédelmi törekvéseit.
A KAP támogatás megszerzéséhez ugyanis a gazdálkodóknak be kell tartaniuk kilenc, a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös előírást. Ez a feltételesség elve az EU mezőgazdasági hasznosítású területének közel 90 százalékára vonatkozik, és fontos szerepet játszik a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok általános érvényesítésében. Ezt az alapvető szabványkészletet nevezik GAEC-nek, ami „jó mezőgazdasági és környezeti feltételeket” jelent.
Fentiekkel pedig az uniós gazdák megfelelnek az úgynevezett GAEC 8 követelménynek is, amelyek többek között előírják, hogy a szántóterület egy minimális részén nem lehet termelni. Parlagon kell hagyni vagy nem produktív tájelemek, például sövények, fák lehetnek rajta. (A tíz hektárnál kisebb termőfölddel rendelkező gazdaságok mentesülnek e kötelezettség alól.) Azok a gazdálkodók ugyanakkor, akik úgy döntenek, hogy továbbra is teljesítik a parlagon hagyási, illetve „nem termelő” követelményt, természetesen megtehetik ezt.
A döntés tehát a gazdálkodók számára egyrészt megfelelő könnyítést, másrészt rugalmasságot is jelent, egyensúlyozva a biológiai sokféleség és a talajminőség védelme között. A rendelet ugyanis lehetővé teszi a tagállamok számára azt is, hogy módosítsák a nem termelő területeket támogató ökorendszereiket, figyelembe véve a GAEC 8 feltétele szerinti alternatív alapállapotot. Az érintett ökoprogramok azonnali frissítéséhez elegendő egy egyszerű értesítés az Európai Bizottságnak – hangsúlyozták Brüsszelben. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nemzeti szinten kívánják alkalmazni az eltérést, a rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap áll rendelkezésükre erre.
