A Föld felszínének közelében a szén-dioxid csapdába ejti azt a hőt, amely normál esetben kijutna a világűrbe, és ez a hővisszatartó folyamat a klímaváltozás legfőbb mozgatórugója. A felszíntől 11-50 kilométeres magasságban húzódó sztratoszféra területén azonban gyökeresen más a helyzet. Ebben a magasságban a szén-dioxid sokkal inkább egyfajta hűtőrendszerként funkcionál. A molekulák ugyanis elnyelik az alulról érkező infravörös energiát, majd annak egy jelentős részét visszasugározzák az űrbe. Ahogy a légkör szén-dioxid-szintje folyamatosan növekszik, ez a hőleadás még hatékonyabbá válik, és végső soron ez idézi elő a folyamatos lehűlést – írja a Science Daily.
Fotó: JASON WHITMAN / NurPhoto
Klímaváltozás: mi okozza valójában a lehűlést a magasban?
A kutatók matematikai modellek segítségével térképezték fel a háttérben húzódó bonyolult folyamatokat. Rájöttek, hogy az eseményeket alapvetően a szén-dioxid és az infravörös fény – más néven hosszúhullámú sugárzás – kölcsönhatása irányítja. Bizonyos infravörös hullámhosszak ugyanis rendkívül hatékonyan segítik elő a hőleadást. Ezt a hűlés szempontjából ideális tartományt a tudósok „Aranyhaj-zónának” (angolul Goldilocks zone) nevezték el. A szén-dioxid koncentrációjának emelkedésével ez a zóna egyre szélesebb lesz, ami tovább fokozza a légkör hűtési hatékonyságát a magasban. A vizsgálatok során az ózon és a vízgőz szerepét is górcső alá vették, ám hamar kiderült, hogy ezek befolyása elenyésző a szén-dioxidéhoz képest.
A hőmérséklet-csökkenés mértéke és az éghajlati visszacsatolás
Az 1980-as évek közepe óta a vizsgált légköri réteg nagyjából 2 Celsius-fokkal lett hidegebb. A szakemberek számításai szerint ez a drasztikus változás több mint tízszerese annak, amit az emberi eredetű kibocsátások nélkül mérnénk. A kutatás egyúttal egy rendkívül fontos éghajlati visszacsatolásra is rávilágított. Bár a szén-dioxid valóban segíti a magaslati hőleadást, a kialakuló hidegebb környezet miatt a Föld összességében kevesebb infravörös energiát bocsát ki a világűrbe. Ez az érdekes folyamat felerősíti a hővisszatartást a felszín közelében, ami végeredményben tovább rontja a helyzetet, és fokozza az alsó légkör felmelegedését.
Írta az origo.hu
