A 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti időszakban 3 603 olyan résztvevő volt, aki két vagy több pozitív mintát adott, amelyekből aztán vírusszekvenálást végeztek. Ez volt az az adathalmaz, amellyel a kutatók dolgoztak.
Ebből a több mint 3000 emberből 381-en egy hónapos vagy annál hosszabb időszak alatt azonos fertőzést mutattak ki pozitívan. Közülük ötvennégynél a fertőzés tartósan fennállt, és legalább két hónapig tartott. Ezből adatokból kimutatható, hogy az összes fertőzés 0,1-0,5 százaléka legalább 60 napig fennmaradhat.
Ezen egyének egy része olyan vírustörzsekkel maradt fertőzött, amelyek később a szélesebb populációban kihaltak. A gyógyulás után azonban nagyon ritka volt az újrafertőződés ugyanazzal a törzzsel, valószínűleg az immunmemória és az a tény miatt, hogy a régebbi variánsokat idővel kezdik felváltani az újabbak.
Az elhúzódó COVID kockázatát már korábban is felismerték az immunhiányos embereknél, akiknek a szervezete nehezen tudja kiüríteni a kezdeti fertőzést. Úgy gondolják, hogy e betegek közül néhányan voltak a forrásai azoknak az új változatoknak, amelyek az elmúlt évek során jelentek meg, amikor ezzel a világjárvánnyal küzdöttünk, mivel a vírus lappangása során mutációkat és genetikai variációkat halmozhat fel.
A vizsgálatban részt vevő egyes személyek vírusmintáiban magas szintű mutációkat mutattak ki, többek között olyan helyeken, amelyek befolyásolhatják a vírus azon képességét, hogy kikerülje az előzetes immunitást – például olyan gének, amelyeket az antitestek célba vesznek.
A tanulmány szerzői szerint azonban ezek a mutációk az általuk vizsgált esetek többségében nem voltak nyilvánvalóak, így nem valószínű, hogy minden tartós fertőzésből új, aggodalomra okot adó változatok keletkezhetnek.
A gondolat, hogy két hónapon keresztül folyamatosan betegnek lenni elég rossz önmagában is. A tartós fertőzésben szenvedők 55 százalékkal nagyobb valószínűséggel számoltak be arról is, hogy a fertőzés kezdete után 12 héttel hosszú ideig tartó COVID-tüneteket mutattak, mint az alap betegségben szenvedők.
Más tényezők, például a gyulladás és a szervi károsodás is szerepet játszanak a hosszú COVID kialakulásában, és a tudósok még mindig keményen dolgoznak ennek az összetett állapotnak a feltárásában.
Összességében ez a tanulmány fontos betekintést nyújt a tartós COVID-fertőzések gyakoriságába a közösségen belül, ami eddig egy kicsit vakfolt volt az adatokban.
