Irgalmatlan tempóban indult be a hét: már hétfő délelőtt megtörtént a legtöbb miniszterjelölt meghallgatása, kedden pedig az összes hivatalos formaságon túljutva megalakult Magyar Péter kormánya. Sokat fogjuk még emlegetni, hogyan ment neki néhány miniszterjelölt a bizottságban ott lévő fideszeseknek – Ruff Bálint és Hegedűs Zsolt a legjobb példa erre –, de az is sokat megtudhatott, aki arra volt kíváncsi, hogy az új vezetők hogyan képzelik el a kormányzásukat.

Kapitány István például arról beszélt, hogy felülvizsgálják Paks II.-t és a különadókat – a Roszatom már válaszolt is neki, de a feladat egyébként is nagyon drága lesz –, Kármán András pedig arról, hogy visszatér a kata, áfa- és szja-csökkentés jön (utóbbinak az árát szakértők 300 milliárd forintosra teszik), valamint teljesen új költségvetést írnak. Vitézy Dávid a túlárazott projektek felülvizsgálatát és KRESZ-reformot ígért, de azért hozzátette, hogy az ő tárcájánál már az is komoly feladat lesz, hogy egy ciklus alatt felmutatható eredményeket hozzanak. Bóna Szabolcs azt vázolta fel, hogy a magyar mezőgazdaság jövőjét az alapanyagok termelése helyett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítása jelenthetné, és a termőföld tulajdonviszonyaiba is belenyúlna. Tanács Zoltán pedig azt mondta: előbb szigorúan átvizsgálják a korrupt IT-s közbeszerzéseket, utána pedig szeretne elindulni az észt irányban a digitalizációban. Gajdos László már lépett is, amint kinevezték miniszternek: azonnali hatállyal felfüggesztette a védett erdők kitermelését.

Viszontagságos időben kell az ország új vezetőinek helytállniuk – mondják elemzők is. Az új kormány talán legelső, nagyon-nagyon gyorsan megoldandó szakpolitikai feladata az lesz, kezdjen valamit az energiaválsággal. A kis benzinkutak már attól tartanak, hogy a 2022-es benzinhiány ismétlődhet meg. A Mol azt közölte: az ország üzemanyag-ellátása stabil, dízelből és benzinből egyaránt van még készlet.

HVG / Veres Viktor

Ez persze a kis kutak tulajdonosait aligha vigasztalja, hiszen ők sem azt állították, hogy a teljes ország marad benzin nélkül – a problémájuk az, hogy az állami stratégiai készletből biztosított mennyiség merülhet ki, utána pedig csak ugyanolyan áron tudják venni az üzemanyagot, mint amennyiért eladják azt. A hírek hallatára Kapitány István, akit közgazdászok is kértek, hogy törölje el a védett árat, elrendelte, hogy 575 millió litert még szabadítsanak fel a biztonsági készletből, így a kutak úgy működhetnek tovább, hogy nem a nulla árrésből kell kigazdálkodniuk mindent, de ez sem változtat az alaphelyzeten: a Fidesz megásta a Tiszának a csapdát, ők pedig egyelőre nem kecmeregtek ki belőle.

Az iráni háború kezdete óta már több, mint egymilliárd hordó olaj hiányzik a világpiacról. Ez Európa-szerte ellátási zavarokat okozhat a légitársaságoknak is, a repülés árai nagyot nőttek, és örülhetnek az utasok, ha mindenhol marad elég kerozin, hogy a járatukat teletöltsék. A válság hatására a magyar turisták óvatosabbá váltak, és azt is sokan érzik, hogy rugalmasabb hozzáállásra lesz szükségük a nyaralás tervezésénél.

1 311 050 000 000 forint értékű keretszerződést kötött az Orbán-kormány egy hónappal a választás előtt a 4iG-vel – tudta meg a HVG, az előző kormányzat pedig azt írta kérdésünkre, hogy az ügylet nem nyilvános. Magyar Péter mindenesetre már üzent: tekintsék úgy, mint ha a szerződés nem létezne. A Közbeszerzési Döntőbizottság pedig Lázár János minisztériumának adott igazat, így a Gubacsi-híd közbeszerzésén elbukott a győztesnél 10 milliárd forinttal olcsóbb ajánlat. Rogán Antal tárcája is közzétette az utolsó támogatási listáját, elég vad tételekkel: 80 milliárd forinttal tömték ki még egyszer utoljára Balásy Gyulát és más NER-barátokat. Jó sok állami pénzt kapott Szijjártó Péter testvére is, bezzeg Szabó Zsófi hiába lépett be a Gazdálkodj Okosan DPK-ba, végelszámolják a cégét.

Fazekas István

Kiderült az is, hogy Orbán Viktor egyik kedvenc zenekara egy alkalmazottal 100 millió forint fölötti bevételt ért el, vagy hogy Szijjártó Péter minisztériuma tízmilliárdokat szórt ki haveri szervezeteknek, a Ferencvárost pedig nyolcszor annyi pénzzel lökték meg, mint az összes többi sportklubot. A választás előtt még tízmilliárdos értékben kerültek állami ingatlanok Fidesz-közeli cégekhez, most viszont már az a kérdés az üzleti világban, hogy milyen lesz a NER utáni átrendeződés. Az egyik Mészáros-érdekeltség – a Hungarikum Alkusz, amelynek irányítója a HVG-nek mondta most el, hogy a cégének nem lett volna szabad ekkorára nőnie – vevőjelöltjeként az OTP-t emlegetik, de a NER nagyragadozói most sok más üzletágban is versenyt futnak az új kormánnyal a vagyonmentésért.

A hét képe: Facebook-videókban mutatta be Magyar Péter a Karmelita, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda luxusát, mielőtt megnyitotta volna a Karmelitát a nagyközönség előtt. A miniszterelnök tárlatvezetéséből megláthattuk, amit eddig is sejteni lehetett: elképesztő pénzszórás zajlott, a magyar valóságtól teljesen elszakadt épületekben dolgozott az Orbán-kormány. Azt pedig a HVG mutatta be, hogy a korábbi vezetők miként vettek el műtárgyakat a múzeumoktól.

A híres szirvarszoba márvány asztallal

HVG / Reviczky Zsolt

Az EU 34 milliárd eurót szabadíthat fel pár héten belül Magyarország számára, úgy tűnik, hogy az összes, vagy közel az összes forrás rendelkezésre áll, ugyanakkor a már korábban elveszített pénz visszaszerzésére nincs esély – értesült az EUrologus.

A kormány már ezzel is nagyot nyerhetne, ahogy azzal is, ha sikerülne megvalósítani az ígéretüket, és négy év alatt eljutnánk az euróbevezetés előszobájába. Ez nem lesz egyszerű, de önmagában nem teljesíthetetlen követelményekről van szó, részletesen bemutattuk, mi mindent kell elérni ahhoz, hogy szóba kerülhessen az euró.

Így kell időzíteni: épp tartott a HVG Impact Talks konferenciája, amikor kiderült, hogy az ott előadó Sipos Katalin WWF-igazgatót környezetvédelemért felelős helyettes államtitkárnak kérik fel. Sipos arról beszélt a HVG-nek, hogy azonnal meg kell állítani minden károkozást, és sok jó szakembert kell visszacsábítani.

Sipos Katalin

HVG / Fazekas István

A rendezvényen szó esett arról is, hogy már a 2022-es aszályról sem mondhatjuk biztosra, hogy százévente egy ilyen fordul elő, és ez a gazdaságnak olyan szereplőit is fájóan fogja érinteni, akik nem a mezőgazdaságból vagy a környezetvédelemből élnek. De az is a témák között volt, hogy Magyarország kétszer annyit költött el gazdaságfejlesztésre, mint a balti államok, mégsem ért el vele semmit.

Sorra jelentenek be áremeléseket a cégek, miután lejárt az a moratórium, amelyben tavaly ilyenkor állapodtak meg az akkori kormánnyal vagy a jegybankkal. Mind a három nagy telekommunikációs cég megemeli az árait, és a posta, valamint a bankok is sorra jelentik be a díjemeléseket.

A bankok tavaly azt vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem emelik meg a díjaikat, most pedig eljött a határidő, ameddig kötelező volt bejelenteni, mit terveznek a második félévre. Alig van olyan pénzintézet, amely nem számol emeléssel – úgyhogy alapból nehéz helyzetből indul a kormány, hiszen szinte biztos, hogy a most épp 2,1 százalékos infláció az év végére jelentősen nőni fog.

Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt