A világ népességének csak körülbelül 2%-azöld szemű. Összehasonlításképpen, a barna szem az emberek közel 80%-ánál, a kék szem pedig körülbelül 8-10%-nál található. A tudósok magyarázata szerint az evolúciós mércével mérve a világos szemek általában meglehetősen nemrég jelentek meg.
A Forbes szerint az ősi DNS-vizsgálatok azt mutatják, hogy néhány ezer évvel ezelőttig a legtöbb európainak sötét haja, bőre és szeme volt. A világos pigmentáció később kezdett elterjedni, és ennek okairól még mindig vitatkoznak.
Az egyik fő hipotézis Észak-Európa éghajlatához kapcsolódik. Egy 2022-benaz American Journal of Biological Anthropology című folyóiratban megjelent tanulmányban Mark Lucock kutató azt mondta, hogy a világos íriszek több fényt engednek be, ami segíthetett az embereknek átvészelni a hosszú, sötét telet. Úgy vélik, hogy ez befolyásolta a biológiai ritmusokat és csökkentette a szezonális depresszió kockázatát, amely az ókorban károsíthatta a túlélést és a szaporodási képességet.
Egy másik elmélet a szexuális szelekcióhoz kapcsolódik. Mivel a világos szemek ritkák voltak, kitűntek és vonzóbbnak tűnhettek. Idővel ez a tulajdonság genetikailag rögzült.
Az OCA2 és HERC2 gének kulcsszerepet játszanak a szemszínben. Ezek szabályozzák a melanin mennyiségét a szivárványhártyában. A zöld különösen ritka színnek számít, mivel nagyon pontos tényezők kombinációját igényli: mérsékelt mennyiségű melanint, egy sárgás pigment, a lipokróm jelenlétét és speciális fényszórást a szem szöveteiben.
Érdekes módon a szivárványhártyában valójában nincs zöld pigment. Ez az árnyalat egy optikai hatásnak köszönhető – hasonlóan ahhoz, ahogyan az ég kéknek tűnik.
Bármilyen változás ebben az összetett rendszerben általában más szemszínt eredményez – kéket, barnát vagy mogyoróbarnát. Ezért olyan ritka a zöld szem.
Írta a 146.hu
