Méghozzá sürgősen. Mégpedig ezt a pedofil-izét. Mert megbolondulunk. Legyen egy emberhez méltó, egyértelmű jogszabály, amely védi a gyermekeinket. S természetesen, aki megrontja őket, szenvedje el a legsúlyosabb büntetést. De szűnjön már meg az a vizslatás, amit mostanában szinte naponta tapasztalunk, miszerint, ha valaki elszólja magát, hogy XY szerinte nem pedofil, akkor azonnal a fejét követelik. Hiszen, lehet, hogy nem tájékozott az illető, vagy rosszul tájékozódott, vagy éppen nem ásta bele magát ennek a valóban elítélendő furcsa, szexuális betegségnek, elferdülésnek a rejtelmeibe, de ne állítsunk nyomban pellengérre senkit! A bűn az bűn. A bűnös meg bűnös. De bűnöst gyártani vélemény miatt – szerintem elfogadhatatlan. Az jutott eszembe erről, hogy gimnazista éveimben az egyik osztálytársam nem ment el az úgynevezett felszabadulási futóversenyre. Nyomban beírta egy túlbuzgó tanár az ellenőrzőjébe, értesítve a szülőket, hogy ez bizony elítélendő cselekedet volt. Osztálytársam apja így válaszolt neki: „helyesen tette. A mi családunk nem kedveli a kommunista futóversenyeket.” Nos, túlbuzgó ítélkezők, szörnyülködők mindig vannak. Szerencsére normális emberek is, meg bátrak is, miként egykori osztálytársam apja is az volt.
Ami mostanság folyik a közéletben, az a fajta igyekezet, hogy pellengérre állítsanak mindenkit, aki akár a legkisebb hibát is elköveti, avagy el meri mondani ellenvéleményét, még ha téved is, beteg társadalomra vall. S bizony, napjainkban beteg társadalmakat, meg elgyávult társadalmakat látunk, amerre csak nézünk. S nekem erről a mögöttünk hagyott bolsevizmus, meg olykor a maoizmus jut eszembe. S nem csak a „pedofil” ügyek kapcsán. Ezeknek a módszereknek az volt a lényege, hogy ellentéteket szítottak öregek és fiatalok között, gazdagabbak és kevésbé gazdagok között, no és megbélyegezték azokat, akik egy-egy vitában nem a fősodor mellé álltak. Nos, ma is tapasztalunk, látunk késhegyig menő és minden emberi méltóságot semmibe vevő vitákat, például klímaügyben, járványügyben, és még sok más esetben. A kommunizmus időszakában az is sokszor megesett, hogy egymást jelentgették fel az emberek, mert nem tetszett nekik a másik gondolkodásmódja. Bízom benne, hogy nem ismétlődik meg, nem jön vissza az a korszak. Az elembertelenítés korszaka. A világot nézve nem vagyunk messze tőle. Mint ahogy a félelemkeltés korszakától sem, az is itt van a nyakunkon. Vigyáznunk kell, miről mondunk véleményt és hogyan, hiszen, ha nem tetszik a csahosoknak, akkor ránk jön a falka, a szörnyülködni mindenkor képes falka. Ránk jön, és megparancsolja, miről mit gondoljunk, miért szégyelljük magunkat, elmagyarázza, miért kell félnünk, mi több, rettegnünk a járványok miatt, a háborúk miatt, a klímaváltozás miatt, az ivóvíz elfogyása miatt, mért kell csodálatos festményeket, szobrokat, templomokat lerombolni, megtiltani a húsevést, és így tovább. Lényeg a félelemkeltés. Rettegjen csak mindenki, s ne legyen véleménye. A tévedéshez meg ne legyen joga. Nagyjából itt tartunk most, így lehet gyáva bábokat csinálni az emberekből.
Gyűjteményemben sok okos embernek az írásban ránk hagyott gondolatát őrzöm. Rudolf Steiner filozófus polihisztor mondta egyszer egy fiatal orvostanhallgató kérdésére, aki az iránt érdeklődött, hogy miről lehet felismerni egy ördögöt? Steiner azt felelte: „az ördögöt elsőre sosem lehet felismerni, mert mindig angyali alakban érkezik.” Hát, tudja a csuda. De hogy itt munkálkodik köztünk valamilyen alakban, az nemigen cáfolható. Csak éppen nem tudunk vele mit kezdeni, nemigen sikerül ártalmatlanítani, vagy legyőzni őt. Már csak azért sem, mert az emlegetett félelemkeltést profik csinálják. Tudják a módszereket. Gonoszsággal, kegyetlenséggel, hazugsággal, pellengérre állítással naponta kell szembenéznünk. Az Ősgonosszal, ahogy a vallás, meg a steineri filozófia mondja. Most már ott tartunk, hogy a mesterséges intelligenciával is riogatnak, mondván, annak segítségével kiválóan át lehet programozni az embereket. Kíváncsi lennék, hogy a ma élő tájékozott tudósok és filozófiával foglalkozó emberek miért nem beszélnek többet, miért nem harcolnak láthatóan a világot, a Teremtő művét és gondolatait tönkre tévő fentebb emlegetett jeleségek ellen? Tény persze, hogy nekik is időbe telik, amíg ráébrednek, hogy itt a felingerelt szexuális ösztönökkel, az ártalmas gyógyszerekkel és a mindent uraló, s szintén ártalmas technikával szemben az egyes ember már eltörpült és nem képes hatékonyan küzdeni.
„Én mondom, még nem nagy az ember.” Ezt bizony nem én mondom, hanem József Attila mondta, s egyre többen beismerjük, hogy milyen igaza volt! Alighanem nagy küzdelem lesz a normális útra visszatalálni, a pellengéreket megszüntetni, a törvényeket kollektív bölcsességgel újra alkotni. Hogy erre ez idő tájt „vevő” lenne-e a világ, azt sajnos én nem látom. De abban biztos vagyok, hogy számos bölcs gondolkodónkat talán intenzívebben kellene bevetni a normalitásért és a teremtés szabályainak megvédéséért folytatott harcba.
Steiner már régen (1925-ben) meghalt. Ha élne, s ha még sok jeles és a maga idejében igencsak bátornak számító tudós, költő és filozófus élne, akkor bizonyára lenne erejük felszítani az emberekben a tisztánlátásra való igényt és bizony a manipulációk elleni harcra buzdítanának. Amíg még nem késő. Okosok mondják, hogy a szellemi erő képes nagyobbá lenni, mint a fizikai.
Úgy legyen! De minél előbb!
A szerző újságíró
