George Cukor egy szegény New York-i zsidó családban született 1899-ben, és Hollywood „királyaként” gazdagon, egy hat hektáros parkban lévő 2760 négyzetméteres villában hunyt el 1983-ban. A Nagykállóban született apja, Cukor Viktor Farkas (1872) és anyja, a tokaji Gross Helén (1974) a tizenkilencedik század végén a szegénység miatt vándoroltak ki Amerikába.
Fiuk az egyik leghíresebb és leggazdagabb amerikai filmrendező lett, aki hatvan éves pályafutása alatt több mint negyven filmet rendezett. Köztük olyan kiemelkedő alkotásokat, mint A kaméliás hölgyet (1936) Greta Garbóval, a Gázlángot Ingrid Bergmannal (1944), a Csillag születiket (1954) Judy Garlanddal, a My Fair Ladyt Audrey Hepburnnel (1964). Ez utóbbit 12 kategóriában jelölték Oscarra, nyolcat meg is kapott, köztük a legjobb filmnek járó díjat is.
Cukor legsikeresebb filmje, a My Fair Lady
Fotó: AFP/Photo12/Warner Bros
A sikeres rendezőt 1938-ben felkérték az Elfújta a szél című film rendezőjének. Margaret Mitchell hatalmas sikerű regénye 1936-ban jelent meg az Egyesült Államokban, s Selzniek már a következő évben, akkor gigászinak számító 50 ezer dollárért megvette a megfilmesítés jogát.
Cukor hatalmas lelkesedéssel látott munkához, de a forgatókönyvből csak 35 percet rendezhetett meg, mert két hét múlva elvették tőle a filmet, mert megfúrta őt a férfi főszereplő, a Rhett Butlert alakító Clarke Gable, aki nem volt hajlandó együtt dolgozni a homoszexuális rendezővel.
Erről Patrick McGilligan így írt George Cukor kettős élete című életrajzi könyvében: Cukort kirúgták az Elfújta a szél című filmből, a valaha készült leghíresebb filmből, mert a sztár, Clark Gable a forgatáson kifakadt: „Engem nem nő fog rendezni! Igazi férfival kell dolgoznom!”. Gable homofóbiája ebből eredhetett, hogy a némafilmek amerikai sztárja, William Haines a fiatal színész részegségét kihasználva megerőszakolta öt.
Az Oscar-díjas filmsztárnak az sem tetszett, hogy Cukor többet foglalkozik a női szerelőkkel, azért Gable ügynöke naponta hívta Selznicket és panaszkodott, végül még Louis B. Mayert – Selznick apósát, egyben az MGM egyik vezetőjét – is bevonta az ügybe, aki megparancsolta Selznicknek, hogy váltsa le Cukort.
A példátlan eset ellenére a film világsiker lett, az akkor hatalmas összegnek számító négymillió dollárba került, de csupán néhány hónappal a bemutatót követően már tízmillió dollárt hozott Selznicknek, s nyolc Oscar-díjat. A Scarlettet alakító Vivien Leigh elnyerte a legjobb női főszereplő díját, Clarke Gable viszont csak a jelölésig jutott.
George Cukor kettős élete
Fotó: Wikipedia
A Los Angeles Times cikke szerint Cukor homoszexualitása gyakorlatilag nyílt titok volt, de a rendező mindig tudatában volt annak, hogy a stúdiók szokásos erkölcsi szabályzatának nyilvános megsértése a karrierjébe kerülhetett volna. Ezért nem lázadt fel kora uralkodó szabályai ellen. Nem akart úgy járni, mint William Haines, aki egy homoszexuális botránya után nem volt hajlandó látszatházasságot kötni egy nővel, ezért Louis B. Mayer, az MGM stúdió vezetője kirúgta, s később mint belsőépítész dolgozott.
Ezért Cukor kettős életet élt…. A Sunset Plaza feletti, hathektáros birtoka az 1930-as és 40-es években híres volt a sztárvendégektől, Greta Garbótól és Aldous Huxleytől Simone Signoretig és Henry Millerig, akiket a rendező szórakoztatott.
Ám amint a vendégek elhagyták a hivatalos vasárnapi villásreggelit, a rendező a medence mellett büfét állított fel a maradék ételmaradékokból fiatal férfiaknak. Ahogy d’Erlanger bárónő egyszer tréfásan megjegyezte: „Mr. Cukor csodálatos bulikat rendez hölgyeknek. Aztán később a szemtelen férfiak jönnek megenni a morzsát!”.
A négyszeres Oscar-díjas amerikai rendező Joseph L. Mankiewicz szerint Cukor nagy hollywoodi rendezőnő volt. Ez a megbélyegzés mindig bosszantotta, de nem cáfolta utolsó filmjében, a Gazdagok és híresekben. Hollywood egykori rendezőkirálya 1981-ben két nő „érzékeny” kapcsolatáról készített filmet, amely viszont megbukott. Paulin Kael, a The New Yorker kritikusa szerint: „A gazdagok és híresek nem valóság, inkább homoszexuális fantázia”. Vicent Cambi, a The New York Times munkatársa pedig azt írta: „Soha nem értettem igazán, mire gondoltak a kritikusok, amikor Cukort női rendezőként írták le, kivéve, hogy nagy szerencséje volt a legjobbakkal, köztük Garbóval és Sophia Lorennel együtt dolgozni, és nagyon jól teljesített velük. Ha a Gazdagok és híresek beleillik ebbe a hírnévbe, az csak azért van, mert a nőké a nagyobb szerep, és nincs a filmben egy ebihal személyiségű férfi”.
Cukort életének utolsó napján, 1983. január 24-én ügynöke, Ben Benjamin felhívta telefonon azzal az ajánlattal, hogy készítsen dokumentumfilmet leghíresebb színésznőiről. Az idős rendezőt lelkesítette a lehetőség, s az új filmje tervén gondolkodott, amikor éjjel szívinfarktusban elhunyt.
