Az olasz vezető fenntartotta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagja által szomszédja ellen indított katonai művelet sérti a nemzetközi jogot, és megingatja az egész globális biztonsági rendszert. Szerinte egy ilyen lépésnek elkerülhetetlenül „kaszkádszerű hatása lenne a világ többi régiójára, a Közel-Kelettől a Balkánon át Afrikáig” – olvasható az Oroszhirek.hu oldalon.
„Ha Oroszország nem szállta volna meg Ukrajnát, minden valószínűség szerint a Hamász nem indított volna ilyen támadást Izrael ellen” – állította.
Oroszország 2022. február 24-én indított különleges hadműveletet Ukrajna ellen, arra hivatkozva, hogy meg kell védeni a Donbász lakosságát, amely 2014 óta, amikor a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok kikiáltották függetlenségüket Ukrajnától, Kijev folyamatos üldöztetésétől szenved.
Moszkva más okokra is hivatkozott a döntés mellett, többek között Ukrajna NATO-törekvéseire, amelyek szerinte komoly fenyegetést jelentenek az orosz nemzetbiztonságra.
A Hamász csaknem másfél évvel a Moszkva és Kijev közötti konfliktus kezdete után indította támadásait a Gázától nem messze fekvő izraeli települések ellen. A fegyveresek támadása mintegy 1200 izraeli, többségében polgári személy életét követelte. Több mint 200 embert túszul is ejtettek akkoriban. Nyugat-Jeruzsálem a Gáza elleni, masszív bombázó hadjárattal válaszolt, amelyet egy, még mindig tartó szárazföldi hadművelet követett. Az izraeli hadjárat kezdete óta a palesztin enklávéban a halálos áldozatok száma a jelentések szerint meghaladta a 29 ezret.
Izrael akciói széles körű elítélést váltottak ki a muszlim világban és azon túl is. Dél-Afrika panaszt nyújtott be a Nemzetközi Bírósághoz, kérve, hogy döntsön arról, hogy Izrael „szisztematikus” népirtást követett-e el Gázában. A bírák még nem hoztak döntést, de ideiglenes végzést adtak ki, amelyben felszólították Izraelt, hogy tegyen lépéseket a népirtás megelőzésére. Az izraeli kormány ezt abszurdnak minősítette.
Szombati interjújában Meloni ragaszkodott ahhoz, hogy „ha nem állítják helyre a nemzetközi rendet Ukrajnában, a konfliktusok tovább fognak szaporodni”. Ugyanakkor kitartott amellett, hogy a harcok befejezésének egyetlen módja az, ha továbbra is támogatják Kijevet. Az olasz vezető azt mondta, úgy véli, hogy Moszkva csak az erő nyelvét érti.
„Igazságos és tartós békét” csak akkor lehet elérni, ha „Olaszország, Európa és a Nyugat továbbra is segíti Ukrajnát” – jelentette ki Meloni, hozzátéve, hogy a Moszkva és Kijev közötti patthelyzet „nemcsak emberi szempontból, hanem még inkább geopolitikai és biztonsági szempontból” minden nyugati nemzetet „érint”.
Meloni szavai éles bírálatot váltottak ki Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök részéről, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője. „Ostobának” bélyegezte őt, hozzátéve, hogy nyilvánvalóan „nagyon nagy gondok” vannak az elméjével, vagy hogy „fasiszta múltjának génjei” fejeződtek ki benne.
