Varga Mihály a Károli Gáspár Református Egyetem ismeretterjesztő programsorozatának előadásán azt mondta: az idei évben lesz növekedés a magyar gazdaságban, a vita inkább annak mértékéről van, a kormány 3-4 százalék közötti növekedéssel számol – közölte. Hozzátette, hogy a növekedést adópolitikai eszközökkel is lehet segíteni.
Kifejtette, a magyar költségvetés az elmúlt években jól alkalmazkodott: amikor nagyobb volt a gazdaság növekedése, tartalékot képzett, amikor nehezebb volt a helyzet, vállalta a finanszírozást. Felidézte, hogy a Covid miatti válság háromszor olyan erős volt, mint a 2008-2009-es világválság, „mégsem kellett az IMF-hez menni, saját fiskális és monetáris eszközeinkkel tudtuk finanszírozni”.
A pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy egyensúly nélkül hosszú távú növekedést nem lát reálisnak. Olyan fenntartható növekedésre van szükség, amely gazdasági egyensúlyi állapoton alapul – tette hozzá.
Ha a gazdaság nem megy jól, akkor nem lehet kordában tartani a költségvetést – mondta a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy mostanában elkezdődött arról a vita, „elég feszes-e a költségvetés”. Ezzel kapcsolatban arra is kitért, hogy sok olyan fejlesztés van, amelyből a költségvetés nem vonulhat ki, mert ez komoly társadalmi károkat okozhat. Emlékeztetett: a 2008-as válság idején az akkori kormány úgy reagált, hogy elvett egyhavi bért a közszférában dolgozóktól és egyhavi nyugdíjat az idősektől.
Vannak olyan eredmények, amelyekből nem szabad visszalépni – hangsúlyozta, példaként említve a foglalkoztatottságot. Mint mondta, tíz év alatt egymillióval nőtt a munkában állók száma, és ez „komoly eredménye a magyar gazdaságnak”. Úgy folytatta: ennek eredménye többi között, hogy stabilabb a nyugdíjrendszer, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szakemberei szerint a következő 10-15 évben nem szorul komoly átalakításra, képes önmagát finanszírozni.
Az adópolitikával kapcsolatban elmondta: a kormány azt a politikát követi, hogy hosszú távon a közösségi kiadásokhoz szükséges bevételeket a fogyasztási típusú adókból szedi be, a munkát és a jövedelmet terhelő adókat pedig csökkentik. Ezért van Magyarországon Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adókulcsa és a harmadik legalacsonyabb, 15 százalékos személyijövecdelemadó-kulcsa – fűzte hozzá. Megjegyezte, ennek hatására jelentős „fehéredési hatás indult el” a gazdaságban, amelyet az OECD jelentései is kimutatnak.
Kitért arra a kritikára, hogy Magyarországon magasabb az általános forgalmi adó, ugyanakkor a magyar adórendszer sajátosságának nevezte, hogy a családpolitikai intézkedésekkel támogatja a gyermekvállalást és a gyermeknevelést, valamint adókedvezményekkel segíti a megtakarításokat. Példaként említette az állampapírokat.
A költségvetési hiánnyal összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a 3 százalék alatti „hiánypálya” kihívásnak tűnik, „ahhoz valószínűleg hozzá kell nyúlni”. Közölte azt is: bár még a végleges adatokra várni kell, az látható, hogy 2023-ban a tervezettnél magasabb volt a hiány. Ennek egyik oka a magyar állam megnövekedett kamatszolgálata, a másik pedig az energiaárak megugrása.
Az önkormányzatokról szólva kiemelte, hogy magyar önkormányzatok nincsenek eladósodva, jó állapotban vannak, bár az energiaárak a településekre is hatással voltak. Felidézte, hogy az állam 2011-2013 között 1300 milliárd adósságot vett át az önkormányzatoktól, és szigorította a hitelfelvételt.
Beszélt arról is, hogy a főváros nem hajlandó eleget tenni a törvényi kötelezettségének, nem fizeti meg a szolidaritási hozzájárulási adót. Az ügy bíróság előtt van, a kormány küzd azért az 58 milliárd forintért, amelyet a fővárosnak be kellett volna fizetnie – emelte ki a pénzügyminiszter.
