Valóban jelentős tér mutatkozik a Tisza-kormány által megvalósítani tervezett költségvetési racionalizálására, mert a magyar állam működési költségei és a gazdasági kiadásai kirívóan eltérnek (a GDP arányában mérve) az Európai Unió más tagállamaitól – írja a Portfoilo.hu-n megjelent elemzésében Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel intézet kutatója, a Corvinus Egyetem docense.

Darvas elemzése szerint amennyiben ezen területek egyes tételeinél (a kamatkiadásokat nem számítva) a közép-kelet-európai országok átlagára csökkennének a hazai kiadások, akkor ezzel a GDP 4,3 százalékának megfelelő megtakarítást lehetne elérni.

Ha 95 ezer milliárd forintos nominális GDP-vel kalkulálunk – ahogy a 2026-os központi költségvetés teszi –, akkor ez 4 ezer milliárd forintot jelent.

Az elemzés szerint Magyarország kiemelkedően magas összeget, a GDP 10 százalékát fordítja úgynevezett általános közszolgáltatásokra, szemben a többi uniós ország 4,7-6,9 százalék közötti tipikus értékével. A gazdasági ügyekre jutó kiadások is számottevően magasabbak: Magyarországon ezek aránya a GDP 7,7 százalékát teszi ki, míg más országcsoportokban 4,3-5,8 százalék között alakul.

Ezen belül

a végrehajtó, törvényhozó, pénzügyi és külügyi szervek együttes kiadása a GDP 3,24 százalékát érte el. Ez jelentősen meghaladja a régiós átlagot (2,36 százalék),

valamint a 2004 előtt csatlakozott EU-tagállamok 2 százalék alatti értékeit. Ezek a kiadások főként működési költségeket fedeznek, például a végrehajtó és törvényhozó szervek, a gazdasági minisztérium, az adó- és vámhivatal, a számvevőszék, valamint a külügyminisztérium működését. Ide tartozik továbbá a külföldön működő diplomáciai és konzuli képviseletek, illetve a nemzetközi szervezeteknél dolgozó hivatalok fenntartása, valamint a határon túli információs és kulturális tevékenységek támogatása.

A szabadidő, kultúra és vallás területén szintén az átlag felett költ a magyar állam (2,5 százalék), míg az összehasonlított országokban ez az arány jellemzően 1,0-1,5 százalék.

Ezzel szemben a szociális védelemre fordított kiadások lényegesen alacsonyabbak: Magyarországon a GDP 12,3 százalékát teszik ki, míg a többi országcsoportban 15,1-21,7 százalék közötti értékek figyelhetők meg. Hasonlóan alacsony a ráfordítás az egészségügyre is (4,7 százalék), szemben a más országcsoportokban jellemző 6,4-7,8 százalékkal.

https://hvg.hu/gazdasag/20200305_fidesz_orban_kormany_koltsegvetes_sport_egeszsegugy