Búcsúzóul eredménytelennek nyilvánította a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának közbeszerzését a távozó beruházásügyi miniszter, Lázár János. Igaz, valószínűleg e nélkül a gesztus nélkül sem folytatódott volna a kormányváltás után a rendkívül drága és nem égetően szükséges, 137 milliárd forintosra becsült presztízsberuházás, ami ellen a környék lakóinak többsége és Józsefváros is tiltakozott.

Az önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el a tömb területére, ezt azonban az Orbán-kormány – a veszélyhelyzetre hivatkozva – rendelettel felülírta, ami a mai napig érvényes. Az építési engedélyt is megtámadta az önkormányzat, ezzel kapcsolatban a bíróság megadta az azonnali jogvédelmet; részben erre hivatkozva tette érvénytelenné Lázár János a közbeszerzési eljárást.

https://hvg.hu/itthon/20260204_a-birosag-pazmany-campus-palotanegyed-piko-andras

Mit szeretne Józsefváros?

A józsefvárosi önkormányzat a HVG kérdésére közölte, remélik, hogy az új kormány országosan felülvizsgálja a kiemelt beruházások rendszerét, és a helyhatóságok visszakapják a jogosítványaikat. A kerület például a szabályozási tervében a tervezett 85 százalék helyett csak 60 százalékos beépíthetőséget enged, 10 százalék helyett 20 százalékos zöldterülettel és 28 méteres helyett 17 méteres párkánymagassággal.

Erő Zoltán, Budapest főépítésze hangsúlyozta, hogy

nem az egyetemi projekttel volt a baj – nem sok jobb történhet, mint ha fiatalokkal telik meg a belváros –, hanem a léptékével.

Valóban, a Rádió jó néhány épületét lehetett volna hasznosítani az egyetem számára is. A stúdiókból lehettek volna nagyelőadók, az irodaházban pedig kisebb tantermek – mint erre a műemléki értékleltár készítői annak idején fel is hívták a figyelmet –, ám javaslataikat lesöpörték az asztalról. A beruházásban a takarékosság és az észszerűség soha nem volt szempont.

Ha a kormányváltás miatt nem kerül bot a küllők közé, felépítettek volna egy vadonatúj, 34 ezer négyzetméteres oktatási tömböt nagyelőadókkal, tanszéki irodákkal, szemináriumi termekkel, laborokkal és egy központi étteremmel.

A három új szárnyat egy 900 négyzetméteres, üvegtetős aula kötötte volna össze. Az Esterházy-palotában lett volna a rektori hivatal, a Károlyi-palotában pedig a könyvtár, összesen 50 ezer négyzetméternyi épület állt volna az egyetem rendelkezésére.