Magyar Tibor
2024. március 4. hétfő. 5:59
A leggyakoribb, hátfájást kiváltó okok között szerepel a helytelen testtartásban végzett emelés, cipekedés, tolás vagy húzás; az állandó, egyirányú erőkifejtés; a hosszadalmas ülés, székben görnyedés; a hosszú ideig tartó állás (különösen túlsúlyos egyének esetében); az izmok túlerőltetése.
Néha a lábak, a nyak és a vállak fájdalma hátfájásként is érezhető (idegek mentén kisugárzó fájdalom). A hát alsó részén fellépő fájdalom – amely a fenéken át az egyik vagy mindkét lábra kisugárzik – az isiász tünete is lehet (a gerincből kilépő idegvégződésekre gyakorolt nyomás miatt).
Nem minden esetben, de okozhat hátfájást porckorongsérv is. Erre is lehet gyanakodni, ha a fájdalom a hát alsó részén jelentkezik, és azt izomgyengeség és/vagy zsibbadás kíséri. Derékfájdalmat, merevséget, zsibbadást és bizsergést a csigolyák helyzetének megváltozása is előidézhet.
Bizonyos esetekben a tartós hátfájdalom valamely belső szervi megbetegedés tünete lehet – a panaszok és egyéb tünetek alakulása függvényében orvosi kivizsgálás válhat szükségessé.
Ha a hátfájdalom nem javul, hetek óta fennáll, és jelentősen rontja a hétköznapi életvitelt, akkor a háziorvos segítségét kell kérni.
Ha a hátfájás mellett egyéb tünetek is jelentkezhetnek, haladéktalanul a háziorvoshoz kell fordulni. Ilyen tünet a 38 °C vagy annál magasabb láz; a megmagyarázhatatlan fogyás; a hát duzzanata; az állandósult hátfájás, amely nem enyhül fekvés után sem; a hátfájással egyidejűleg fájdalom a lábban, illetve a térd alatt; a hólyagkontroll elvesztése (vizelési nehézség); a székelési nehézség, a bélkontroll elvesztése; zsibbadás (érzésvesztés vagy bizsergő érzés) a nemi szervek, a fenék vagy a végbél környékén.
Amennyiben a hátfájást nem jellemzik azok a kísérő tünetek, amelyek haladéktalan orvosi beavatkozást igényelnek, a mozgás felesleges, túlzott óvatosságból való korlátozását kerülni kell. A lassú és óvatos mozdulatok hasznosabbak, mint mozdulatlanul az ágyban feküdni.
A hátfájdalom a legtöbb esetben nem igényel orvosi ellátást, és vény nélkül kapható fájdalomcsillapító krémekkel, gyógyszerekkel, illetve némi öngondoskodással kezelhető.
Hosszú távon fizioterápia és a gyógytorna is sokat segíthet. Súlyosabb, fokozódó tünetek esetén képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) és szakorvosi vizsgálat javasolt.
Amennyiben a hátfájás gyakran visszatér a hosszadalmas ülőhelyzet kerülendő, javasolt az ülőmunkát rövid, de gyakori szünetekkel, a test átmozgatásával megszakítani. Célszerű puha, illetve lapos talpú cipőt viselni – ezek járáskor csökkentik a gerincre ható lökésszerű terhelést.
Ajánlott kerülni a hirtelen testmozdulatokat és az izmok megerőltetését (pl. emeléskor). Alváshoz célszerű a testet megfelelően alátámasztó matracot használni;
A mindennapok során – lehetőség szerint – kerülni kell a stresszt, a szorongást, a feszültséget kiváltó helyzeteket.