MH/MTI
2024. március 4. hétfő. 19:09
„A posztszovjet korszak legelejétől kezdve a Nyugat elkezdett beavatkozni az Oroszország és szomszédai közötti kapcsolatokba. Még mindig ugyanazt a politikát folytatják. Ez látható Közép-Ázsiában, a Transzkaukáziában. Ez látható a volt Szovjetunió európai részén is: Ukrajnában, Moldovában, amelyet nyíltan arra készítenek elő, hogy Ukrajna utódjává váljon a teljes vezetés átvételét illetően” – mondta.
A múlt héten a Dnyeszteren túli hatóságok segítséget kértek Oroszországtól a chisinaui gazdasági blokád miatt. Mint Lavrov akkor hangsúlyozta, a moldovai vezetés a kijevi rezsim nyomdokaiba lép, mindent eltöröl, ami orosz, diszkriminálja az orosz nyelvet, és az ukránokkal együtt komoly nyomást gyakorol a Transznisztriára.
Moszkva és Kisinyov viszonya azt követően kezdett el romlani, hogy 2020 végén az Európa-párti irányvonalat képviselő Maia Sandu lett a köztársaság elnöke. Tavaly év végén új nemzetbiztonsági stratégiát mutatott be, amelyben Oroszországot nevezte meg a legnagyobb fenyegetésnek, az Egyesült Államokkal való partnerséget pedig a nemzetbiztonság legfontosabb szempontjának.
Emellett 2023 novemberében Moldova csatlakozott négy oroszellenes szankciócsomaghoz, idén februárban pedig Mihai Popşoi külügyminiszter kijelentette, hogy az ország továbbra is korlátozó intézkedéseket fog hozni. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Chisinau jó kapcsolatokat szeretne Moszkvával, de egyelőre a diplomata szerint ez lehetetlen.
