
Az adatközpontok egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek a rendkívüli energia- és vízigényük miatt – és akkor az általuk generált memóriaválságról még nem is esett szó.
Most egy újabb, igencsak aggasztó dologra derült fény az egyre csak terjedő adatközpontokkal kapcsolatban: kutatók szerint ugyanis komplett környékeket melegíthetnek fel, méghozzá jelentősen.
Egy nemzetközi kutatócsoport megállapításai szerint az adatközpontok 9,5 kilométeres körzetben hoznak létre úgynevezett hőszigeteket. Mint a Gizmodo kiemeli, hasonló hőszigetek gyakran alakulnak ki városközpontokban, mivel az épületek, az aszfalt és a városi infrastruktúra elemei hajlamosak visszatartani a hőt. Ezek azt eredményezik, hogy a városokban magasabb a hőmérséklet, mint más, közeli területeken.
Egyes kutatások szerint az ilyen városi hőszigetek nemcsak forróságot okoznak, hanem befolyásolják az esőzések kialakulását, súlyosbítják a légszennyezettség mértékét, sőt, a hőhullámokkal kapcsolatos halálesetek számát is növelhetik.
https://hvg.hu/tudomany/20260225_mesterseges-intelligencia-energiaigeny-vizigeny-sam-altman-emberek-tanitasa
A mostani elemzés mögött álló kutatók távérzékelő platformokat használtak az elemzésükhöz, hogy felmérjék az AI-adatközpontok körzetében lévő területek felszíni hőmérsékleteit.
Az eredmények azt mutatták, hogy az adatközpontok üzembe helyezése után a környező területek átlaghőmérséklete 2 Celsius-fokkal nőtt. A kutatók úgy vélik, ez olyan, helyi mikroklímás zónákat eredményezett, amelyek világszerte több mint 340 millió embert érinthetnek.
A szakemberek úgy vélik, több, már eddig is feljegyzett hőmérséklet-emelkedés is az adatközpontoknak tudható be, például a mexikói Bajío régióban is, ahol az adatközpontok megjelenése óta jelentős felszíni hőmérséklet-emelkedés figyelhető meg.
A Gizmodo megjegyzi: a világ jelenleg is adatközpont-építési lázban ég, csak az Egyesült Államokban több ezer ilyen projekt áll építés vagy tervezés alatt.
https://hvg.hu/tudomany/20260404_meta-uj-adatkozpont-energiaigeny-gazeromuvek-epitese
A kutatócsapat úgy véli, a megoldás kétrétű, és a hardveres, valamint a szoftveres oldalra is kiterjed. Előbbi viszonylatában a félvezetőtechnológia terén elért fejlesztések alkalmazhatók lennének a hőterhelés egy részének elvezetésére. Szoftveres oldalon pedig a a fejlesztők azt gondolhatják újra, hogy hogyan hoznak létre AI-rendszereket – az erőforrásokat pedig arra összpontosíthatnák, hogy az energiahatékonysági és fenntarthatósági szempontokat a fejlesztés központi részévé tegyék.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Írta a hvg.hu