Miközben 2025-ben még több tízmilliárd forintos károkat okoztak a pénzügyi csalások Magyarországon, 2026 első negyedévére érzékelhető fordulat indult el: az OTP-nél 60 százalékkal csökkent a sikeres átverések száma, az Erste pedig tízből nyolc kísérletet kiszűrt. A bankok azonban figyelmeztetnek: a legveszélyesebb módszer ma már nem a kártyamásolás, hanem a pszichológiai manipuláció.
Bár a banki védelmi technológiák egyre fejlettebbek, a pénzügyi csalás szintet lépett Magyarországon. A bűnözők már nem a rendszereket törik fel, hanem pszichológiai nyomással magukat a számlatulajdonosokat veszik rá arra, hogy önként utalják el a pénzüket. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kártyamásolás kora lejárt, a hangsúly teljesen áttevődött az online térbe, ahol a gyanútlan áldozatok akár milliókat is veszíthetnek egyetlen rossz döntéssel – számolt be róla a Pénzcentrum.
Fejlődnek a csalások: a pszichológiai manipuláció az új fegyver
Hiába a fejlett banki biztonsági rendszerek, ha a számlatulajdonos maga nyomja meg az utalás gombot. A statisztikák szerint a csalások legveszélyesebb formája ma már a pszichológiai manipuláció: amikor a bűnözők banki ügyintézőnek, rendőrnek vagy más hivatalos személynek adják ki magukat. Sürgetéssel, megfélemlítéssel veszik rá az embereket a tranzakciók jóváhagyására vagy éppen távoli hozzáférést biztosító programok letöltésére. Ezeknél az átutalásoknál döbbenetes összegek úsztak el. A jegybank adatai szerint 2025-ben a kárérték meghaladta a 28,7 milliárd forintot, a sikeresen ellopott összeg pedig a 19,5 milliárd forintot.
A tavalyi év kifejezetten fekete időszak volt a hazai bankolók számára, a legdurvább hullám a második negyedévben volt, amikor több mint 6 milliárd forintot vittek el a bűnözők. Bár az év második felében már látszott némi mérséklődés, a számok még így is ijesztőek. Az első negyedévben 6060, a másodikban 6481 sikeres esetet regisztráltak, és bár a harmadik és negyedik negyedévre 4000 alá szorultak ezek a számok, a veszteségek így is súlyosak maradtak. Maga a pszichológiai manipuláció a kártyás visszaéléseknél is önmagában egymilliárd forint feletti kárt okozott.
Résen kell lenni – figyelmeztetnek a bankok
A hazai nagybankok tapasztalatai alapján óriási különbségek vannak az egyes módszerek között, mind a gyakoriság, mind az ellopott összegek tekintetében. Az Erste Banknál például idén az első negyedévben 7300 kísérletből 2,3 milliárd forint ellopását sikerült megakadályozni, ami azt jelenti, hogy tízből nyolc esetben sikeres volt a védelem. Náluk a kártyás visszaélések darabszáma ugyan magasabb volt, de az átlagos kárösszeg mindössze 84 ezer forint, miközben az átutalásos csalásoknál egy-egy alkalommal átlagosan több mint 1,6 millió forintot próbáltak megkaparintani a bűnözők.
Az OTP Banknál szintén komoly javulás látszik, a csalásokból eredő ügyfélkár 45 százalékkal, a sikeres tranzakciók száma pedig 60 százalékkal esett vissza az év elején. Náluk a darabszámot tekintve a hirdetési és a befektetési csalások vezetik a listát, ám a legnagyobb pénzügyi veszteséget az úgynevezett számlaeltérítések okozzák – ez a kategória felel az összes keletkezett kár több mint 40 százalékáért.
Az UniCredit Bank adatai eközben egy teljesen új, aggasztó tendenciára világítanak rá: egyre többször futnak bele olyan esetekbe, amikor a megszerzett kártyaadatokkal ázsiai weboldalakon vásárolnak a bűnözők, ráadásul sokszor erős ügyfélhitelesítés nélkül. Különösen veszélyesek azok a piactéri profilok és online fiókok, amelyeket feltörve a bűnözők hozzáférnek az ott elmentett bankkártyákhoz.
Így védekezhetünk a csalások ellen
A védekezés kulcsa egyértelműen a felhasználók tudatosságában rejlik, hiszen a technikai rendszerek a legtöbb esetben sikeresen teszik a dolgukat. A CIB Bank és a K&H Bank is arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a módszerek egyre kifinomultabbak, a lakosság edukációja és ébersége hozhat igazi áttörést. Az MBH Bank tapasztalatai szerint a leggyakoribb módszer továbbra is az adathalászat, azon belül is a telefonos megkeresések.
A pénzintézetek és a hatóságok határozottan felhívják a figyelmet, hogy van néhány dolog, amit egyetlen valódi banki ügyintéző vagy rendőr sem fog kérni:
- Soha nem kérnek utalást úgynevezett „biztonsági számlára”.
- Nem kérik el a netbanki belépési adatokat.
- Nem követelnek limitmódosítást vagy bankkártya-PIN-kódot.
- Soha nem kérik különféle programok vagy alkalmazások telepítését a telefonra vagy számítógépre.
A Magyar Nemzeti Bank ráadásul idén szigorúbb szabályokat is hozott a védelmünkben: a bankoknak most már kötelező két percen belül fogadniuk a visszaéléseket bejelentő ügyfélhívásokat, hogy a számlák zárolása azonnal megtörténhessen. Ha baj van, vagy gyanús tranzakciót észlel, az első lépés mindig a kártya azonnali felfüggesztése, amit ma már a mobilalkalmazásokban is egyetlen mozdulattal meg lehet tenni.
Írta az atv.hu
