„Két nyájat is az elénk tereltek a magyarok, hogy nehezítsék az ide vezető utat, de végül csak ide értünk” – köszöntötte nevetve a közönségét Mihai Tirnoveanu román szélsőjobboldali aktivista az Úz-völgyi katonatemetőben, ahol csütörtökön, a csíksomlyói búcsú előtt két nappal szervezett megemlékezést. Az időzítés különösen érzékeny volt: a közeli Csíksomlyóra többszázezer magyar zarándok utazik ilyenkor, és ezúttal látogatást tesz itt Sulyok Tamás köztársasági elnök is.

A helyszín a román-magyar kapcsolatok egyik legfeszültebb terévé vált az elmúlt években. 2019-ben innen indult országos ismertség felé a tavalyi elnökjelölt George Simion is, amikor román szélsőségesek vezetésével megostromolták a temetőt. Az első és a második világháború alatt véres ütközetek helyszíne volt az Erdélyt Moldvával összekötő Úz-völgye. Az első világháború alatt több, mint ezer, az osztrák-magyar monarchia hadseregének kötelékében harcoló katona esett itt el (többségében magyar nemzetiségű áldozatok). Őket ebbe, az Úz-völgyében kialakított katonatemetőben hantolták el. A második világháború alatt további kétszáz, itt elesett katonát temettek el a sírkertben, amely a kilencvenes évekig gyakorlatilag háborítatlanul, és gondozatlanul húzódott meg a sűrű fenyőerdők alatt.

Az Úz-völgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án

MTI / Veres Nándor

A kétezres években azonban a közeli magyar lakta település, Csíkszentmárton önkormányzata felvállalta a temetőgondozás feladatát. Először csak az első- és a második világháború alatt sebtében kihelyezett és enyészetnek indult fakereszteket cserélték le. Aztán, 2013-ban illetve 2017-ben magyar külügyminisztériumi támogatással felújították, illetve rekonstruálták a még az első világháború alatt (1917-ben) felállított kőkereszteket.