A magyar jégkorong-válogatott pénteken késő délután szállt jégre Zürichben a hoki-vb-n, az ellenfél Németország volt, az eredmény pedig a végén sajnos egy 6-2-es vereség lett. Persze ettől még a bennmaradás kérdése ugyanúgy nem változott, főleg hogy pénteken este a finnek is megverték a briteket, akik így továbbra is szerzett pont nélkül állnak a csoportunkban, immár öt meccset követően. Térjünk is vissza cikkünk témájához, a fekete ruhában jégre suhanó gyerekekhez, tinédzserekhez, akik az egyes harmadokban, minden egyes 20 perces etapban 3-3 alkalommal bejönnek a hólapátjaikkal és megtisztítják a pálya felületét, hogy az ismét jó állapotba kerüljön. A pénteki nap végére jutottam el oda, hogy csak megnézem magamnak őket, mindig olyan profin, fegyelmezetten és gyorsan végzik a dolgukat, majd lépnek ki a félhomályba az újabb takarításig.
Fotó: IIHF
A hoki-vb névtelen hősei a jégtisztítók
Ahogy A tanú című klasszikusból is tudjuk: ” Akkor még nem sejtettem… hogy békaemberekkel fogok találkozni.” Nos, akárcsak Pelikán elvtárs, én sem sejtettem, hogy mezei sportújságíróként megkeresni a stadionban ezt a különleges csapatot, az legalább olyan küldetés, mint amire annak idején Artúr király és a lovagjai vállalkoztak. Labirintusnak is beillő folyosóhálózat, kedves, de határozott biztonsági emberek, akik mosolyogva ugyan, de fejet csóválva közlik, hát erre vannak ugyan, akiket keresel, de mivel nincs az akkreditációs kártyádon az a jogosultság, amivel ezen a folyosón átmehetnél, így sajnos nem engedhetünk át. Nem vagyok az a könnyen feladós típus, így csak addig járkáltam, amíg az egyik biztonsági őr valószínűleg megsajnálhatott (vagy már eléggé zavarhattam a bóklászásommal), és mondta, akkor velem jön, így a hívjuk úgy, „tiltott zónákon” is átmehetek majd. Hurrá, lelkemben kis rőzsedalokkal indultam immár nem egyedül tovább, de bő 15 perc keringés után rá kellett jönnünk, két meccs között kint vannak valahol a stadion körül a gyerekek, meccs közben meg nem biztos, hogy megint be tudok jönni. A látszólag feloldhatatlan problémára az IIHF adta meg a megoldást, mintha a vesémbe láttak volna, kiraktak egy videót erről a szupercsapatról.
A videó elején a fiatalok felettese beszél, aki elmondja, hogy: „Én vagyok a felelős a jégtisztítókért, akik a reklám szünetekben tisztítják a jeget. Ők azok, akik minden egyes harmadban háromszor is felmennek a jégre egy lapáttal, majd kitolják a játékosok által össze korcsolyázott havat, hogy a jég újra játékra készen álljon, igazán csúszós legyen.” Ahogy az egyik jégtiszító még ezzel kapcsolatban azt is elmondta: „Kis zsákokat kell magunkkal vinni, hogy a bemelegítés után összegyűjtsük a korongokat a jégről… A jégre lépve van egy kis adrenalinlöket, mivel a pálya tele van emberekkel. Nagyon sok ismert hokis van a jégen, de mi a saját buborékunkban vagyunk, koncentráltak vagyunk, mindent beleadunk.” Az itt szerzett élményeket pedig így foglalta össze az egyik gyerek: „Hihetetlen olyan ismert játékosokkal a jégen lenni, mint a nagy sztárok, mint Sidney Crosby, ez is nagyon jó… El lehet sétálni mellettük, és ez nem gyakran történik meg Svájcban.”
Írta az origo.hu
