Stéphane Séjourné francia külügyminiszter pénteken Litvániában járt, ahol találkozott balti és ukrán kollégáival, hogy egyeztessen velük a külföldi csapatok Ukrajnába telepítéséről.
„Nem Oroszország feladata, hogy megmondja nekünk, hogyan segítsünk Ukrajnának az elkövetkező hónapokban vagy években” – mondta Séjourné a Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter által vezetett találkozón, amelyen ukrán kollégája, Dmitro Kuleba is részt vett. „Nem Oroszország dolga, hogy megszervezze, hogyan vezényeljük le akcióinkat, vagy hogy vörös vonalakat szabjon meg. Tehát ezt magunk között döntjük el”.
Séjourné többször is utalt az aknamentesítési műveletekre, mint lehetőségre, mondván, hogy „ez azt jelentheti, hogy lesz némi személyzet, [de] nem fognak harcolni”.
„Ukrajna nem kérte tőlünk, hogy csapatokat küldjünk. Ukrajna jelenleg lőszereket kér tőlünk” – mondta a francia miniszter. Hozzátette: „De nem zárunk ki semmit a következő hónapokra vonatkozóan”.
A balti miniszterek dicsérték Franciaországot, amiért „nem korlátoltan gondolkodik”.
Emmanuel Macon francia elnök a múlt hónapban felvetette annak lehetőségét, hogy nyugati katonákat kellene Ukrajnába küldeni; közvetlenül ezután a legtöbb európai ország – köztük Németország, Csehország és Lengyelország – közölte, hogy nincsenek ilyen tervei. A három balti ország azonban sokkal nyitottabb az ötletre – jegyezte meg a lap.
Ráadásul Varsó is megváltoztatta az álláspontját.
„A NATO-erők jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen” – mondta Radosław Sikorski külügyminiszter pénteken Lengyelországban, hozzátéve, hogy nagyra értékeli Macron kezdeményezését, „mert ez arról szól, hogy [Vlagyimir] Putyin orosz elnöknek kell félni, nem pedig arról, hogy mi félünk Putyintól”.
Séjourné aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Moszkva célba veheti a balti országokat, amelyek korábban a szovjet birodalom részét képezték, de ma már az EU és a NATO tagjai.
A litván Landsbergis most nyilvánosan is csatlakozott Séjournéhoz. Kijelenette: „Ukrajna támogatásának semmilyen formája nem zárható ki. Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát ott, ahol a legnagyobb szükség van rá.”
A lap kitért arra is, hogy bár Németország messze a legnagyobb európai katonai segélyezője Ukrajnának, vonakodik nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat küldeni Kijevnek, mert fél, hogy ezzel provokálja Moszkvát. Az ukrán külügyminiszter ennek kapcsán pénteken azt mondta: „Nekem személy szerint elegem van az eszkalációtól való … félelemből.”
Kuleba úgy fogalmazott: „Miféle eszkalációtól félnek? Minek kell még történnie Ukrajnával ahhoz, hogy megértsék, hogy ez a félelem felesleges? Mit várnak Putyintól? Nos, én tankokat küldtem, de nem küldtem rakétákat vagy csapatokat, így talán kedvesebb lesz hozzám, mint másokhoz? Putyin nem így gondolkodik, nem így bánik Európával”.
