
A kelenföldi mozdonytűzről és a vasúti káoszról
Az interjú elején Magyar Péter arról beszélt, hogy közvetlenül a beszélgetés előtt még Vitézy Dáviddal telefonált a Kelenföldön történt mozdonytűz miatt kialakult helyzetről.
A miniszterelnök a Telex kérdésére elmondta, hogy a kigyulladt, 27 éves francia mozdonyt még Lázár János korábbi minisztersége idején lízingelték. Felidézte, hogy Lázár korábban úgy beszélt ezekről a mozdonyokról, mint „egészen újszerű” járművekről, ennek ellenére most álló helyzetben gyulladt ki az egyik.
Magyar Péter szerint a katasztrófavédelem az újragyulladás veszélye miatt nem engedte megnyitni a vágányokat. Azt is elmondta, hogy mivel a mozdony lízingelt jármű, a tulajdonos engedélye nélkül nem bonthatták meg.
Hozzátette: pótlóbuszok sem álltak megfelelő számban rendelkezésre, ezért a BKK-tól kellett buszokat kérni, amelyekre külön pályamatricát kellett vásárolni, hogy az utasokat el tudják szállítani.
A miniszterelnök elnézést, türelmet és megértést kért az érintett utasoktól, és elismerte, hogy az utastájékoztatás sem működött megfelelően, valamint a katasztrófavédelem és a vasúttársaság munkája sem volt megfelelően összehangolva.
A kormány működését ért kritikákra reagálva úgy fogalmazott: „Igyekszünk párhuzamosan 4-5, de inkább 45 dolgot csinálni.”
Próbálják egyben tartani a széteső közszolgáltatásokat
Magyar Péter szerint a jelenlegi kabinet egyszerre próbálja stabilizálni az állami rendszereket, előkészíteni a döntéseket, végrehajtani az intézkedéseket és újjáépíteni Magyarország nemzetközi kapcsolatait.
Kiemelte, hogy szerinte ez volt „1998 óta a leggyorsabb kormányalakítás”.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy „próbálják egyben tartani a széteső közszolgáltatásokat”, miközben párhuzamosan zajlik a kormányzati döntések előkészítése és a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása is.
4000 milliárd forintnyi uniós forrás megszerzése a cél
Az interjúban Magyar Péter hosszasan beszélt az uniós forrásokról és az újjáépítési alapról.
Elmondása szerint az újjáépítési alap 2026. augusztus 31-én zárul le, és összesen mintegy 4000 milliárd forint áll Magyarország rendelkezésére.
A kormányfő szerint ezt az összeget többek között új HÉV-ek beszerzésére, új vonatok vásárlására, átfogó bérlakásépítési programra, kkv-programokra és az elektromos hálózat fejlesztésére lehetne fordítani.
„Sok mindent kell figyelembe vennünk, nyáron nemigen lesz szabadsága a minisztereknek” – mondta.
Magyar Péter hangsúlyozta: „Ha augusztus 31-ig a 200 pontból csak egy is hiányzik, akkor Orbán Viktorék miatt elesünk 4 ezer milliárdtól.”
A miniszterelnök szerint a jelenlegi kabinet „óriási felelősséggel” tartozik azért, hogy a források megérkezzenek Magyarországra. A szükséges intézkedések között említette az Európai Ügyészséghez való csatlakozást és a közbeszerzési szabályok átalakítását is.
Sulyok Tamás leváltásáról
Az interjú egyik központi témája Sulyok Tamás köztársasági elnök helyzete volt. Magyar Péter szerint az államfőt „azért is kell leváltani, mert alkotmányossági kifogást találhat egyes uniós szabályok honosításában”.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: „A köztársasági elnök egyik feladata a nemzeti egység megteremtése.”
Szerinte ugyanakkor Sulyok Tamás támogatottsága rendkívül alacsony, és saját kutatásaik szerint „az emberek 70 százaléka lemondatná”.
Azt is állította, hogy négyszemközt már közölte az államfővel: alkotmányozó többség birtokában a kormány leválthatja őt és más tisztségviselőket. Magyar Péter szerint Sulyoknak több fontos ügyben is meg kellett volna szólalnia, például „a titkosszolgálati lehallgatások” vagy „az intézetis gyerekek elleni tettek” ügyében.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy jelenleg nincs kiszemeltje a köztársasági elnöki posztra, és nem a Tisza Pártból választanának új államfőt.
Alkotmánymódosítás és a miniszterelnöki cikluskorlát
Magyar Péter az interjúban megerősítette, hogy nagy alkotmánymódosításra készülnek. Azt mondta, lesz társadalmi konzultáció és szakmai egyeztetés is, ugyanakkor hangsúlyozta: nem úgy akarják módosítani a rendszert, „ahogy a Fidesz”.
Szerinte a választók tudták, hogy „rendszerváltásra szavaznak”, amelynek része „az összes báb leváltása”. A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy fel sem merült bennük, hogy „nem jogállami megoldásokkal állítsák vissza a jogállamiságot”.
Magyar Péter bejelentette, hogy a héten lépéseket tesznek annak érdekében, hogy két ciklusban maximalizálják a miniszterelnöki megbízatást.
„Azért kell 1990-től indítani a két ciklus maxot, mert akkor volt a rendszerváltás” – fogalmazott.
Hozzátette: erre nem egyetlen személy miatt van szükség, hanem azért, hogy „véletlenül se alakulhasson ki ez a helyzet”.
„Az emberek sok mindenről nem tudnak”
Magyar Péter arról is beszélt, hogy sok kritikát kap amiatt, hogy szerinte túl sokat foglalkozik a múlttal. A miniszterelnök ugyanakkor úgy véli: „Az emberek sok mindenről nem tudnak”, például arról, „hogyan rabolták le a politikusok az egész országot”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy „az emlékezés mellett el kell kezdeni építeni az országot”. Példaként az uniós forrásokat, az iskolakezdési támogatást, a nyugdíjas SZÉP-kártyát és a vagyonvisszaszerzést említette.
Vagyonvisszaszerzés és a Vagyonvisszaszerzési Hivatal
Az interjúban részletesen szó esett a vagyonvisszaszerzési tervekről is. Magyar Péter szerint össze kell hangolniuk a törvényjavaslatokat, hogy elindulhasson a vagyonvisszaszerzés, és a lehető legnagyobb jogkört akarják biztosítani az új hivatalnak.
Elmondása szerint a vagyonvisszaszerzésről szóló javaslatot „egy-két héten belül” benyújtják, míg a Vagyonvisszaszerzési Hivatal „augusztus közepén” állhat fel.
A miniszterelnök hangsúlyozta: „20 évre visszamenőleg fognak vizsgálódni.”
Azt is bejelentette, hogy a vagyonosodási vizsgálatok a hivatal jogkörébe tartoznának, valamint a pártelnökökre is kiterjesztenék a vagyonnyilatkozati kötelezettséget.
„Nem lesz kiegyezés az oligarchákkal”
Magyar Péter az interjúban arról beszélt, hogy számos oligarchától kapnak üzeneteket, de ezeket szerinte felesleges küldeni.
„Nem lesz kiegyezés” – jelentette ki.
Külön megszólította Balásy Gyulát is, akinek azt üzente: ha pénzt akar felajánlani, akkor utalja át, és csak utána lehet érdemben beszélni.
A miniszterelnök szerint a korábbi vezetés „több mint 200 milliárdot égetett el a semmire a fizetésekből”, és szerinte a korábbi kormányzat „hazudott a költségvetési hiányról” is.
A kegyelmi ügy: „Minden elemében bűzlik”
Az interjú egyik legerősebb része a K. Endre-ügyhöz kapcsolódó kegyelmi döntésről szólt. Magyar Péter biztos abban, hogy a kegyelmi ügyet a korábbi kormány tárgyalta. Úgy fogalmazott: „Ne akarják azt mondani, hogy nem tárgyaltak arról, hogy mit követtek el a kegyelmet kapott emberek.”
Szerinte a hivatalos utat megkerülve született meg a kegyelem. „Megkerülték a hivatalos utat, nem javasolták a kegyelmet, és ennek ellenére adták meg a kegyelmet.” Majd hozzátette: „Minden elemében bűzlik ez a dolog.”
Magyar Péter szerint Novák Katalint is be fogják hívni az ügy tisztázása érdekében.
Bírálatok Orbán Viktorról és a Fideszről
Az interjú során Magyar Péter több alkalommal is élesen bírálta Orbán Viktort és környezetét. Kitért arra, hogy Orbán Viktor „árulózta Orbán Anitát, aki a magyar emberekért dolgozik”.
A volt miniszterelnököt „bátor utcai harcosnak” nevezte, majd azt mondta: Orbán korábban megígérte, hogy vereség esetén is beül a parlamentbe, végül azonban mégsem tette.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor olyan embereket „ültetett be”, mint Lázár János, Tuzson Bence, Szijjártó Péter vagy Gulyás Gergely, akik szerinte „orosz érdekeket képviseltek”.
Külön kitért Gulyás Gergelyre is, akiről azt mondta: „a mai napig kiáll Balogh Zoltán mellett.”
Magyar Péter szerint sok korábbi jobboldali szavazó kiábrándultan figyeli a Fidesz jelenlegi állapotát.
„Szomorúan nézik, hogy az MSZMP végnapjaihoz hasonló helyzetbe került a Fidesz” – fogalmazott.
Roma képviselet és női politikusok
A miniszterelnök reagált azokra a kritikákra is, amelyek szerint nincs megfelelő roma képviselet a kormányzati struktúrában.
„Soha ennyi roma származású képviselő nem volt a parlamentben. Öten vannak. Wow.”
Külön kihangsúlyozta azt is, hogy soha nem volt ennyi női képviselő a parlamentben. Mint mondta, náluk „nem kvóták vannak”, hanem „rátermettség alapon vannak ott az emberek”.
Titkosszolgálatok és orosz beavatkozás
Az interjúban Magyar Péter a nemzetbiztonsági rendszerről és az orosz befolyás kérdéséről is beszélt.
Elmondása szerint Tóth Péter koordináló szerepet tölt be, ugyanakkor nincs alá-fölérendeltségi viszony közte és a miniszterek között.
A miniszterelnök szerint a korábbi politikai vezetés meggyengítette a polgári titkosszolgálatokat, sok szakembert elüldöztek a rendszerből.
Magyar Péter kijelentette: „Nem derült még ki, hogy mekkora volt az orosz beavatkozás”, ugyanakkor szerinte ezt a jövőben vizsgálni fogják.
Írta az atv.hu