A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén rámutatott, hogy az utóbbi néhány évben többször is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság: a koronavírus-járvány, az ukrajnai háború és a közel-keleti válság súlyos nehézségek elé állította a politika és a gazdaság szereplőit.
Mindezen kihívások dacára Magyarországon a tavalyi abszolút rekordév volt a külgazdasági mutatókat tekintve, s olyan csúcsok dőltek meg, amelyek „békeidőben, konjunktúrában is bravúrnak számítanak”, miközben globálisan a beruházások 30 százalékkal estek vissza – szögezte le.
„Soha ennyi megállapodást külföldről Magyarországra érkező beruházás tekintetében nem kötöttünk, és soha ekkora exportteljesítményt a magyar gazdaság nem tudott felmutatni” – fogalmazott.
Aláhúzta, hogy a termékexport értéke megközelítette a 150 milliárd eurót, ami 4,5 százalékos növekedést jelent, és a kereskedelmi többet is rekordszintű volt.
„Ha történelmi kontextusba helyezzük a számokat, akkor azt láthatjuk, hogy 2009-hez képest a magyar exportteljesítmény háromszorosára nőtt, tehát 15 éven belüli exporttriplázásról beszélünk, ami azt hiszem, hogy nagyon kevés ország esetében adatik meg” – jelentette ki.
Tudatta, hogy az export bruttó hazai termékhez (GDP) mért aránya is folyamatosan nő, 2023-ra ez már 85 százalék körül volt.
Arra is kitért, hogy a hazánkba áramló tőkét illetően mára teljes diverzifikáltságról lehet beszélni, mivel az elmúlt négy évben kétszer Dél-Koreából, kétszer Kínából érkezett a legtöbb beruházás, ami a keleti nyitás stratégiájának sikerét bizonyítja, még ha akkor sokan „le is hülyézték” emiatt a kormányt.
Szijjártó Péter üdvözölte, hogy 3480 milliárd forint pluszt sikerült elérni a külkereskedelmi mérlegben, amelynek köszönhetően gyakorlatilag le is dolgozták a 2022-ben megugró infláció és energiaárak miatti veszteségeket, ami szavai szerint hatalmas teljesítmény.
Részletesebben érintette a tavalyi beruházási rekordot is, emlékeztetve arra, hogy a 2022-es 6,5 milliárd eurós csúcsot sikerült megduplázni, 13 milliárd euróval, amelynek több mint 80 százaléka kötődik keleti vállalatokhoz, de ez olyan magas szám, hogy most egy ideig nem várható hasonló rekorddöntés.
Eközben viszont a projektek számában továbbra is a német és az amerikai cégek állnak első helyen, és ez a helyzet nagyon is kedvező – mondta.
„Rendkívül fontos, hogy fenntartsuk a Magyarországra irányuló tőkebeáramlás földrajzi egyensúlyát. Keletiek, európaiak, amerikaiak mind-mind kiveszik a részüket, arról nem is beszélve, hogy most már a magyar vállalatok is egyre nagyobb mértékben tudnak olyan beruházásokat végrehajtani, amelyekhez beruházásösztönzési támogatást tudunk adni” – mondta.
Közölte, hogy a magyar cégek szélesebb körű bevonása érdekében a kormányzat felülvizsgálta a beruházásösztönzési rendszer működését, amely így még hatékonyabbá vált.
A miniszter beszélt a területfejlesztési szempontokról is, és hangsúlyozta, hogy korábban nagy kihívást jelentett, hogy az északnyugatihoz képest a keleti és délnyugati országrész beruházásvonzó képessége, fejlettsége jelentős hátrányban volt.
„Az elmúlt években nagyon sokat dolgoztunk azért, hogy a keleti országrészt fejlesszük beruházásokkal úgy, hogy az elérje a nyugat- és északnyugat-magyarországi fejlettségi szintet, s én azt gondolom, hogy a nagy miskolci, nyíregyházi, debreceni és szegedi beruházásokkal, valamint aztán az ezekre rátelepülő beszállítói iparral sikerült elérni, hogy mára elmondhatjuk, hogy az északnyugati és a keleti országrész beruházásokkal történő ellátottsága pariba került egymással” – közölte.
„Magyarország történetének első és harmadik valaha volt legnagyobb beruházásai egy időben zajlanak Debrecenben. Mégiscsak az történik, hogy a világon jelenleg legjobban teljesítő elektromos autógyártó vállalat legelső európai gyára Szegeden épül, mégiscsak az történik, hogy a Nyíregyházi Ipari Parkba is egymilliárd euró fölötti beruházások érkeznek, Miskolcon pedig a Bosch olyan bázist épített magának, amely Európában is párját ritkítja” – sorolta.
