Csak Észtország és Litvánia mutatott lelkesedést a katonák Ukrajnába küldésének gondolata iránt, miután Emmanuel Macron francia elnök február végén úgy érvelt, hogy minden lehetőséget meg kell fontolni Oroszország győzelmének megakadályozására, írta meg az Oroszhírek.hu.
Néhány parlamenti képviselő arra kérte Kallast, garantálja, hogy az észt védelmi erőket nem fogják Ukrajnába vezényelni.
Nem teszek ilyen ígéreteket, mert a körülmények változhatnak – válaszolta a kormányfő. „Az önök értelmezése szerint úgy tűnik, hogy a beavatkozás bármit meghatározhat. Az Ukrajnának nyújtott katonai segítségünket Oroszország is tekinthetné beavatkozásnak” – tette hozzá.
Mi itt egyértelműen választottunk egy oldalt, és ez az oldal Ukrajna, mert Oroszország közvetlen fenyegetést jelent számunkra – tette hozzá Kallas.
Elmondta a képviselőknek, hogy Tallinn segíteni kíván az ukrán csapatok kiképzésében, nem pedig saját katonákat küldeni a harctérre.
Az egykori balti szovjet köztársaság 2004-ben csatlakozott az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával együtt.
Észtországnak mintegy 4200 aktív szolgálatot teljesítő katonája van, amely elméletileg 43 000 fős háborús hadsereggé bővíthető.
Macron szárazföldi csapatokra vonatkozó elképzelését egy sor zord harctéri jelentés motiválhatta – jelentette a múlt héten a francia Marianne című lap. Az egyik titkos dokumentum megjegyezte, hogy sok „civil ruhát viselő” nyugati már most is oktatóként vagy tanácsadóként tevékenykedik Kijevben, és azt javasolta, hogy az ukránokat szabadítsák fel a frontvonalbeli szolgálatra azáltal, hogy a NATO alig álcázott személyzete átveszi a hátországi feladatokat.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött csapatokról szóló minden nyilatkozat arra szolgál, hogy elfedje egyes NATO-tagok valódi tervét, amely „Ukrajna maradványainak tekintett terület felosztása”.
