Szemkilövető államtitkár a Tisza-kormányban? Megtaláltuk, miért dicsérte meg Gulyás Gergely a főrendőrt, akivel most összegyurcsányozná Magyar Pétert

A korábbi budapesti rendőrfőkapitány Tóth Gábor kinevezése kiváló alkalom a Fidesznek, hogy 16 évvel a NER születése után elővegye az „elmúlt nyolc év” kártyát, és Magyar Pétert próbálja összegyurcsányozni az MSZP alatti rendőri vezetőre mutogatva – miközben Magyar épp a Fideszt, saját egykori pártját MSZP-zi le. Ebből Tóth 2006-os szerepe és a brutális rendőri fellépés került a középpontba, az az időszak, amikor a most kinevezett államtitkár a budapesti rendőrfőkapitány helyettese volt.

Mivel azóta a Fidesz ezzel támadja a Tiszát, érdemes közelebbről is megnézni, mit is csinált Tóth Gábor 2006 őszén – és hogy viszonyult hozzá korábban a Fidesz.

„Nem gondoltuk volna, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány helyettesét, Tóth Gábort fogja kineveznia Magyar-kormány rendészeti államtitkárnak” – mondta a Parlament keddi ülésén Gulyás Gergely. Magyar Péter ezután Gulyáshoz lépett, és mikrofonok nélkül mondott valamit a régi barátnak – utólagos magyarázata szerint azt, hogy Tóth Gábort semmilyen felelősség nem terheli a 2006-os rendőri túlkapásokban. Szerinte ezt bizonyítja az is, hogy 2007-ben a Fidesz is megszavazta őt budapesti rendőrfőkapitánynak, és hogy maga Gulyás Gergely dicsérte meg Tóth Gábor munkáját 2010-ben a Parlamentben.

Jó rendőr, rossz rendőr

Az utóbbiról szóló jegyzőkönyvet mi is megtaláltuk. Ez Tóth Gábor 2010-es meghallgatásán született, egy olyan parlamenti albizottságban, amelyet az első kétharmados győzelem után a Fidesz hozott létre a 2006 őszi rendőri visszaélések kivizsgálására, és amelynek Gulyás Gergely volt az elnöke. Gulyás itt valóban tett egy elismerő megjegyzést, igaz, ez csak arra vonatkozott, hogy miután Tóthot nevezték ki 2007-ben a BRFK vezetésére, szerinte is javult a rendőrség hozzáállása a bejelentett demonstrációkhoz:

„A gyülekezés hatálya alá eső rendezvények kezelése egészen más volt az ön időszakában, mint korábban”

– mondta Gulyás Tóth Gábornak.

Tóth a mostani fideszes kritikák alapján már-már a 2006-os brutális rendőri fellépés és tömeges jogsértések egyik vezetőjeként tűnik fel, az pedig külön bukét ad a történetnek, hogy a Fideszből éppen Gulyás Gergely tudhatja a legpontosabban, hogy Tóth a tisztségénél fogva nem vett részt a közrendvédelmi műveletekben.

Az elszámoltatás a 2010-ben hatalomra kerülő Fidesz fontos választási ígérete volt, 2006 ősze pedig szavazóik nagy részének a Gyurcsány-korszak szimbolikus mélypontja. Az őszödi beszéd utáni tévéostrom rendőri csődje és az azt követő, október 23-án tetőző brutális karhatalmi fellépés, majd Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány kormányzati bevédése és kitüntetése messze nem csak a Fidesz és a Jobbik számára volt elfogadhatatlan – a tömeges jogsértéseket többek között a TASZ és a Helsinki Bizottság is napirenden tartotta.

Fideszes gyökerek

A korábbi, még Gyurcsány alatt létrehozott Gönczöl-bizottság munkáját a Fidesz komolytalannak titulálta, szerintük nekik csak a rendőri visszaélések és a politikai felelősség elkenése volt a céljuk, a megállapításaikat nem fogadták el. Ehelyett kormányra kerülve egy új albizottságot hoztak létre a Fideszben ‘56-os hősként tisztelt Wittner Máriával és a rohamrendőrök által 2006. október 23-án megvert, a Parlamentben bekötött fejjel megjelenő Révész Máriusszal és a hiperaktív Gaudi-Nagy Tamással, aki jobbikosként Morvai Krisztinával együtt már a Civil Jogász Bizottságban is beleállt a 2006-os jogvédelembe.

A bizottság elnöke ugyanakkor az első parlamenti ciklusát töltő, ekkor 29 éves Gulyás Gergely lett, akinek a politikai karrierje gyerekkori barátjával, Magyar Péterrel együtt szintén innen, a rendőrségi visszaélések elleni fellépés felől indult.

Valójában a Tisza Párt jelmondata, a „Ne féljetek!” is innen jön: ezen a néven jegyeztették be 2007-ben azt az alapítványt, amely a rendőri erőszak áldozatainak kívánt védelmet nyújtani. Az alapítvány erősen kapcsolódott Magyar Péter családjához. A kuratóriumba Mádl Dalmán (Magyar Péter keresztanyján), Schmidt Márián, Morvai Krisztinán és Fábry Sándoron kívül bekerült Magyar Péter nagyapja (a Jogi esetekből is is ismert Erőss Pál), az apja (Magyar István), és ügyvédjelöltként maga Magyar Péter is. A Gulyás családot Gulyás Gergely testvére, Gulyás Géza ügyvéd képviselte a testületben.

Gulyás Gergely és Magyar Péter aztán a Kossuth tér „visszafoglalásával” is együtt próbálkozott. Miután Gergényi rendőrfőkapitány azt műveleti területté minősítve elzárta a demonstrációk elől, ők minden héten megpróbáltak bejelenteni egy tüntetést a Parlament elé, hogy aztán az elutasító döntést újra meg újra megtámadják a bíróságon – hiába. Ennek lett a vége, hogy szimbolikus térfoglalással a Fidesz Orbán Viktor vezetésével erővel bontott kordont az Országház körül – hogy aztán ezt 2026-ban Magyar Péter jelképesen megismételje a Karmelitánál, már Orbán ellenében.

Magyar Péter miniszterelnöki gesztusai így több ponton is a Fidesz 2006-2007-es fellépését tükrözik, abból merítenek ihletet. Abból az időszakból, amikor még nagyon szorosan együtt mozogtak Gulyás Gergellyel, jelentős részben éppen „a Gyurcsány-korszak rendőrségével” szemben. Így egy olyan egykori rendőri vezető kinevezése, aki a karrierjében ahhoz a korszakhoz kötődik, valóban pikáns, amit érthetően szeretne a Fidesz kihasználni – és az sem véletlen, hogy Magyar személyesen próbálja ezt Gulyással lerendezni, felnagyítva, hogy Gulyás Gergely egyszer maga is megdicsérte Tóth Gábort.

A rendőrfőnök felel

Tóth a rendszerváltással egy időben kezdett nyomozóként Csepelen a rendőrségnél. Több kerületben is dolgozott, volt budafoki és zuglói kerületi kapitány, mielőtt 2003-ban kinevezték a BRFK vezetőjének bűnügyi helyettesévé. Ez volt a tisztsége 2006-ban is, amikor szeptember 19-én a rendőrség a tévészékház előtti balhé miatt őt is hirtelen hazarendelte egy bécsi konferenciáról – az aznap esti eseményeket azonban ő is csak a tévéből követte.

Akkori szerepéről a Gulyás-féle parlamenti bizottság meghallgatásán Tóth 2010-ben ezt mondta: „A bűnügyi szolgálat az azt követő néhány napban, de azt tudom mondani, hogy igazából az egész ősz folyamán olyan jelentős szerepet nem kapott. Sem én, sem a bűnügyi szolgálat konkrét rendőri műveleti döntésekben és előkészítésekben nem vettünk részt.”

„Semmilyen rendőri műveletben nem kellett részt vennem, és nem is vettem részt”

– hangsúlyozta újra, hozzátéve, hogy ő mindig a párbeszéd híve volt. „Még 2006 őszén is a Kossuth téren, és mindig a jogállamiságot és a jogszabályokat követtem ezeknél a döntéseknél.”

A meghallgatásán azért Tóth azt is elmondta, hogy az ő feladata volt folyamatos kapcsolatot tartani a társszervekkel, többek között a Nemzetbiztonsági Hivatallal is, „hogy ha olyan információk keletkeznek, amelyek bizonyos rendbontásokra, bűncselekmények vagy szabálysértések elkövetésére vonatkoznak, akkor azokat adjuk át a közrendvédelmi szolgálatnak, a biztosítás parancsnokának”.

A bizottsági meghallgatásán és az albizottság többi ülésén ugyanakkor nem merült fel konkrét kritika Tóth 2006 őszi szerepével kapcsolatban. Csak a jobbikos Gaudi-Nagy bírálta a 2007 utáni jobbikos demonstrációkkal szembeni rendőrségi döntéseket, de mint láttuk, ebben Gulyás Gergely és Révész Máriusz is védelmébe vette a volt rendőrkapitányt. Tóth maga is hangsúlyozta, hogy a megelőző Gergényi-korszakkal szemben az ő ideje alatt nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a rendőrök sokkal felkészültebben lépjenek fel a demonstrációkon. A brutalitás tényleg meg is szűnt – a 2006-os botrány után a rendőrök igazából már indokolt esetekben sem nagyon mertek fellépni.

A 2010-ben felállított, Fidesz által dominált parlamenti bizottság sem állapított meg semmit Tóth Gáborral szemben.

A végső jelentés arra jutott, hogy a politikai felelősökön túl rendőri részről a történtekért Lapid Lajos, Gergényi Péter, Bene László és Majoros Zoltán műveleti parancsnok, „valamint a helyszíni parancsnokok körében kell keresni”.

Betiltani a Pride-ot, before it was cool

Gergényi Péter budapesti főrendőrt Bene László országos rendőrfőkapitánnyal együtt végül 2007 májusában nyugdíjazták, és egy kivétellel a helyetteseinek is mennie kellett, egyedül Tóth Gábor maradhatott. Hamarosan aztán őt nevezték ki Gergényi utódjának a BRFK élére. Ehhez akkor a közvélekedés szerint már pártok közötti alku, vagyis a Fidesz informális jóváhagyása is kellett. Az egyhangú támogatást Tóth a Főváros rendészeti bizottságától is megkapta, vagyis a Fidesztől is. Ez az, amire most Magyar Péter is hivatkozik – igaz, 2007-ben a Népszabadság is arról írt, hogy a szavazás inkább csak formalitás volt, Tóthot így is, úgy is kinevezték volna.

A budapesti rendőrök között állítólag jó volt a főkapitány megítélése. Nagyobb politikai ügy egy maradt meg a korszakából: a BRFK 2008-ban előbb nem engedélyezte a Pride felvonulást, de ezt a döntést Draskovics Tibor miniszterként felülírta – Tóth a parlamenti bizottság előtt azt mondta, hogy ez volt az egyetlen eset, amikor konkrét politikai utasítást kapott.

2010-ben a Fidesz győzelme után így is az elsők között kellett mennie. Pintér Sándor több más megörökölt rendőri vezetővel együtt őt is eltávolította. A menesztése előtt ugyanakkor több feljelentés is érkezett a rendőrkapitány ellen. Többek között a Polgárőr Szövetséggel (később Tóth itt lett alelnök) kötött BRFK-szerződés ügyében és a rendőrségi motor magánhasználatával gyanúsította meg valaki, az ügyészség nyomozást is indított – Tóth a sajtóban azt sejtette, hogy le akarják járatni, és lehetséges politikai szálakra utalt. A nyomozás eredményéről nem találtunk későbbi adatot.

Rendőr a piacon, rendőr a belügyben

Az egykori budapesti főrendőr végül 45 évesen leszerelt, de Tarlós István főpolgármestertől azért kapott egy megbízást. A Fővárosi Önkormányzat közbiztonsági munkacsoportjának lett a vezetője, társadalmi munkában készített szakértőként Budapestnek új bűnmegelőzési és rendészeti koncepciót. Főállásban a SYMA Sport- és Rendezvényközpontnak (a BOK elődje) lett az ügyvezető igazgatója – a jobbikos Barikád, de a Bors is betámadta néha azzal, hogy „Tóth Gábor a Fidesz-KDNP-nek köszönhetően nem tűnt el, csak átalakult”.

Tóth később magánnyomozással, rendezvényszervezéssel is foglalkozott, alapvetően a biztonsági piacon mozgott ő is, akárcsak korábban az őt eltávolító Pintér Sándor. Cége, az Exactline Kft. azért a maga 140 millió forintos éves árbevételével és 20 milliót súroló üzleti eredményével (ezek 2024-es adatok) jóval kisebb szereplő, mint Pintér egykori érdekeltségei voltak.

Tóth Gábor, akinek a személyét korábban csak a Jobbik, most már a Fidesz is vállalhatatlannak állítja be, a következő négy évben a Tisza tervei szerint a kormány rendészeti államtitkára lesz. Pósfai Gábor belügyminiszter szerint a kettős – rendvédelmi és civil – háttere a garancia rá, hogy „hidat építsen a közösségi bűnmegelőzés és a hivatásos szervek közé, miközben belülről ismeri a jelenlegi rendszer problémáit, kívülről érkezve pedig modern megoldásokkal és reformokkal frissítheti fel a belügyi ágazatot”.

Írta a 444.hu