– Nagyon érdekes, hogy március 15-e megünneplését 1849-ben osztrák oldalon is elrendelik, mert V. Ferdinánd, I. Ferdinánd minőségében, tehát osztrák császárként az előző év ezen a napján ígérte meg az alkotmány kiadását. Ilyenképp megpróbálják a ’48-as alkotmányt összevarrni a néhány nappal korábban kibocsátott oktrojált alkotmánnyal. Amikor minderről Windisch-Grätz herceg értesül, akkor kétségbeesetten ír Schwarzenberg miniszterelnöknek, hogy az egész birodalomban meg lehet ünnepelni március 15-ét, de Magyarországon eszükbe ne jusson, mert ez itt egészen mást jelent – idézi fel az ünnep kevésbé ismeretes összefüggéseit Hermann Róbert.
– Magyarországon érthető okokból a pesti és a budai eseményekhez kapcsolódott az ünnep.
– Érdemes Kossuth Lajossal kezdeni a sort, mert ugyan 1848 kapcsán mindig a márciusi ifjakat emlegetjük, ezért kicsit kiesett a köztudatból, hogy március 15-én indult Pozsonyból a Ferenc Károly gőzhajó, amivel az országgyűlés küldöttsége vitte a Kossuth által megfogalmazott felirati javaslatot, ha úgy tetszik az áprilisi törvények alapszövegét Bécsbe. Egy évvel később, 1849-ben Törökszentmiklóson volt, útban a cibakházi tábor felé, és ott írt egy levelet feleségének, amelyben úgy fogalmazott, hogy ti most ünneplitek Debrecenben március 15-ét, amelyen nem tudom mit ünnepeltek, amikor azon a napon egy kis pesti lármánál egyéb nem történt. Mindez jól mutatja, hogy Kossuthnak nem volt túl sok érzéke mások dicsősége iránt, messze nem gondolta olyan jelentősnek a pesti forradalmat.
Felettébb érdekes, hogy az a Honvédelmi Bizottmány, amelynek Kossuth az elnöke, még Kossuth elutazása előtt úgy dönt, hogy ahol lehetőség van rá, országszerte ünnepeljék meg március 15-ét.
Kossuth Lajos ugyan úgy érezte, hogy a kor túlértékeli március 15-e jelentőségét, ám az általa vezetett Honvédelmi Bizottmány országszerte elrendelte a megemlékezéseket
Fotó: hu.wikipedia.org
– Debrecenben ünnepi istentiszteleteket tartanak, katonazenekarral színesített felvonulást, majd a Nagyerdőben ökörsütéssel egybekötött vigadalmat. Általában elmondható, hogy a magyar kézen lévő területeken megünneplik március 15-ét, sőt az ostrom alatt álló Komáromban még táncmulatságot is rendeznek. Az egyik legérdekesebb helyzet Péterváradon van, ahol az erőd parancsnoksága átüzen egy nappal korábban, 14-én az ostromseregnek, hogy másnap reggel lőni fognak, de nem kell megijedni, mert vaktölténnyel tüzelnek a nemzeti ünnep tiszteletére, nehogy véletlenül úgy értékeljék, hogy támadás készül ellenük. A hivatalos lap, a Közlöny is megemlékezik róla, de hosszan lehetne folytatni a sort, hiszen Erdély és a Tiszántúl minden városában tartanak valamilyen fajta, többnyire mulatsággal egybekötött ünneplést.
– Külön érdekesség, hogy a nevezetes események főszereplői, a márciusi ifjak egy évvel a forradalom után, hogyan is töltötték ezt a napot?
– A legjellemzőbb Petőfi Sándor esete, akit 15-én hajnalban küld el Csány László, Erdély teljhatalmú országos biztosa Kolozsvárról futárként Debrecenbe. Petőfi az egyetlen évfordulót, amit megélt, futárszolgálatban töltötte. A Biasini-gyorskocsi rendszernek köszönhetően a mintegy 200 kilométeres távot egy nap alatt is megtehette, de mind a kolozsvári, mind a debreceni ünnepségekről is lemaradhatott. Ráadásul azzal sem volt szerencséje, hogy ha nem hajnalban, hanem néhány órával később indítják útnak, akkor ő vihette volna Debrecenbe Nagyszeben elfoglalásának a hírét.
Petőfi az egyetlen évfordulót, amit megélt, futárszolgálatban töltötte
Fotó: MH-archív/Hegedüs Róbert
Vasvári ezekben a napokban Bihar megyében szervez egy szabadcsapatot, amelynek tagjaként júliusban ő is hősi halált hal. Irinyi József, aki megfogalmazta a 12 pontot, a párizsi követségen Teleki László titkára. Irányi Dániel képviselő a debreceni országgyűlésben. Jókai Mór az Esti Lapok, a mérsékeltek újságjának a szerkesztője, és ekkor indít sajtóhadjáratot Madarász László, az Országos Rendőri Hivatal vezetője, valamint az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja ellen a kivégzett Zichy Ödön gyémántjainak eltűnése ügyében. Jól mutatja, hogy 1848 márciusa után nem a radikálisok útját járta, hanem egy konszolidációs pályára lépett. Már 1848 augusztusában Petőfivel is összeveszett a hadügyi törvény és Petőfi Vörösmarty elleni támadása miatt.
Jókai Mór 1848 márciusa után már nem a radikálisok útját járta
Fotó: Wikipedia
– Egy szabadságharc során különösen izgalmas, hogy a tisztikar miként is értékelte március 15-ét.
– A körbezárt várakban, mint Komáromban és Péterváradon jobban volt idő az ünneplésre, a táborokban kevésbé, hiszen harctéri készültség volt. Bem azzal volt elfoglalva, hogy Dél-Erdélyből kiűzze a császári csapatokat. Görgei Miskolc környékén tartózkodik, és fenéken billent néhány tisztet, akik 1848 végén, ’49 elején a nehéz napokban elhagyták a sereget, de a helyzet kedvezőbbé válásával ismét jelentkeztek szolgálattételre. Perczel Mór pontosan ezen a napon veszi át a délvidéki IV. hadtest parancsnokságát. A Vetter Antal vezette főseregben Damjanich, Klapka, Aulich a tervezett ellentámadás előkészületeivel foglalkoznak, ugyanakkor a legénység nagyon lelkes lehetett, mert erre a napra az OHB rendelete alapján duplazsoldot fizettek ki a nemzeti ünnep jegyében. Ezekben a napokban a főhadszíntéren csendesebbek a napok, elképzelhető, hogy kisebb mulatozásra is volt lehetőség március 15-én.
