A téma az Elysée-palotában 2023 júniusában tartott védelmi tanácskozáson merült fel, nem sokkal azután, hogy Kijev megkezdte a sokat hangoztatott ellentámadást – írta csütörtökön a francia Le Monde.
„A hadsereg szerepe az, hogy mindig a lehető legtöbb lehetőséget készítse elő, hogy segítse a köztársasági elnök politikai-katonai döntését” – mondta a lapnak Pierre Schill, a francia hadsereg vezérkari főnöke.
Macron legutóbbi nyilvános nyilatkozatai „elsősorban politikai és stratégiai üzenet” Oroszországnak Franciaország „akaratáról és elkötelezettségéről”, nem pedig eszkaláció – érvelt a tábornok.
A kijevi rezsim támogatóinak február végi, Párizsban megrendezett csúcstalálkozóját követően Macron azt mondta, hogy nincs konszenzus a csapatok bármilyen hivatalos módon történő küldéséről, de azt állította, hogy ”a dinamikát tekintve nem zárhatunk ki semmit”.
A vitatott kijelentés cáfolatok hullámát váltotta ki a NATO-tagok, köztük az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország, Magyarország és Csehország részéről. Az Egyesült Államok vezette blokk vezetője egyenesen kijelentette, hogy “a NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába”.
Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy „nem lesznek szárazföldi csapatok, katonák ukrán földön, akiket európai vagy NATO-országok küldenek oda”, és hogy a blokk vezetői “egyöntetűek, ami ezt a kérdést illeti”.
