Ilyen mértékű növekedéssel „kedvezőtlen forgatókönyv esetén” kell számolni – áll az FDP vezette minisztérium által készített dokumentumban. „Kedvező forgatókönyv” esetén az államadósság a jelenlegi 64 százalékról a bruttó hazai termék 140 százalékára nőhet. A költségvetési hiány kedvező feltételek mellett 2070-re a bruttó hazai termék 2,67 százalékára, kedvezőtlen feltételek mellett pedig 6,93 százalékára emelkedhet.
Az államháztartás fenntarthatóságáról szóló jelentéssel, az úgynevezett fenntarthatósági jelentéssel a szövetségi pénzügyminisztérium az államháztartás hosszú távú alakulásáról nyújt tájékoztatást – általában jogalkotási időszakonként egyszer. Az utolsó jelentést 2020-ban mutatták be. A minisztérium szerint az előrejelzés célja, hogy „fontos korai figyelmeztető mechanizmusa legyen az előretekintő költségvetési politikának”.
A 2024-es jelentés az államháztartás előtt álló demográfiai kihívásokra összpontosít. „Már most látható, hogy a munkaképes korú népesség csökkenését a nyugdíjas népesség növekedése kíséri” – áll a tervezetben.
Ennek megfelelően az állam demográfiával kapcsolatos kiadásai – „kedvezőtlen feltételek” mellett – a bruttó hazai termék 27,3 százalékáról (2022) 36,1 százalékára emelkednének 2070-re. 2070-ben „kedvező feltételek” mellett a növekedés a bruttó hazai termék 30,8 százalékára korlátozódhatna.
Különösen a magasabb bevándorlás és az alacsonyabb munkanélküliség lenne „kedvező hatással az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára” – írja a szövetségi pénzügyminisztérium. Az idősebbek munkaerő-piaci részvételének erőteljesebb növekedése és a nők munkaerő-piaci részvételének erőteljesebb növekedése szintén kedvezően hatna.
A jelentésben a minisztérium előrejelzést ad a munkaerő alakulására vonatkozóan, amely valószínűleg nagyon eltérő lesz Kelet- és Nyugat-Németországban. „A termékenység, a várható élettartam és a nettó bevándorlás mérsékelt alakulását” feltételezve 2022 és 2070 között országszerte tizenkét százalékkal csökkenne a munkaerő-piaci létszám – a nyugatnémet tartományokban tizenegy százalékkal, a keletnémet tartományokban pedig 21 százalékkal.
Berlin lenne tehát az egyetlen szövetségi tartomány, amely a 2070-ig tartó teljes időszakban várhatóan növelné a munkaerő létszámát (plusz öt százalék). A minisztérium azonban rámutat, hogy ezek az előrejelzések nagy bizonytalansággal terheltek.
