Becslések szerint világszerte akár 39 millió ember is szenved Alzheimer-kórban, és ez a szám 2050-re két-háromszorosára fog nőni. A betegség memóriavesztéshez, kognitív hanyatláshoz és az életminőség jelentős csökkenéséhez vezet. Az Alzheimer-kór akadályozza az önálló életvitelt, és világszerte a vezető halálozási ok az idősek körében.
Új kutatások szerint a belélegzett levegő minősége hozzájárul a neurodegeneratív betegségek kialakulásához. A University of Technology Sydney (UTS) kutatói kimutatták, hogy különösen veszélyes a magnetit, amely képes behatolni az agyba és károsítani az idegsejteket
Szmog és Alzheimer-kór – mi a közös bennük?
A szmog a levegő szennyező anyagokkal és az emberi tevékenységekből származó kipufogógázokkal való keveredése során keletkezik. Kialakulásának helye és körülményei alapján a szmognak két fő típusa van: a Los Angeles-i típus (a nyári hónapokban, szubtrópusi övezetekben keletkezik) és a londoni típus (a fűtési hónapokban, mérsékelt égövi övezetekben). Magyarországon az utóbbi típusú szmog az uralkodó, bár ez nem jelenti azt, hogy nyáron ne lélegeznénk be szennyezett levegőt.
Tudjuk, hogy az Alzheimer-kór kialakulását nemcsak a genetikai hajlam (mindössze egy százalék), hanem mindenekelőtt a környezeti és életmódbeli tényezők befolyásolják.
Az UTS professzora, Cindy Gunawan vezette kutatócsoport úgy döntött, hogy a szennyezett levegő egy összetevőjét vizsgálja meg különösen, és annak a neurodegeneratív betegségekkel való kapcsolatát. A magnetitről, a vas-oxid egy erősen reaktív formájáról van szó.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a magas légszennyezettségű területeken élő embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór. A demenciában szenvedő emberek agyában is nagyobb mennyiségben találtak magnetitet. Ez az első olyan tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy a magnetitrészecskék jelenléte az agyban valóban vezethet-e a neurodegeneratív betegségek tüneteihez, az Alzheimer-kórral részletesen.
Régóta tudjuk, hogy a magnetitrészecskék természetes módon is megjelenhetnek az emberi agyban, de sokáig úgy gondolták, hogy ezek a szerv vasfeldolgozásának természetes melléktermékei. Csak 2016-ban merült fel egy teljesen új, úttörő hipotézis. Ebben a tanulmányban 37 elhunyt személy agyszövetmintáit vizsgálták meg alaposan, és a frontális kéreg szövetében rengeteg magnetitrészecskét találtak. Az endogén módon képződött magnetit teljesen más alakot vesz fel, mint a légszennyezésből származó részecskék – és a legtöbb emberi agyban az utóbbi részecskék száma 100:1 arányban meghaladja a természetes magnetitét.
A magnetit meglehetősen gyakori légszennyező anyag. A járművek kipufogógázaiból, a széntüzelésű erőművekből, valamint a fékbetétek súrlódásából és a motorok kopásából származik. Amikor belélegzünk légszennyező anyagokat, a magnetit részecskék az orrnyálkahártyán keresztül és a szaglógumóból – az agy alján található, a szagok feldolgozásáért felelős kis struktúrából – a vér-agy gátat megkerülve bejuthatnak az agyba.
A kutatók egészséges és genetikailag módosított egereket négy hónapon keresztül nagyon finom vas, magnetit és dízel szénhidrogének részecskéinek tettek ki. Felfedezték, hogy a magnetit kiváltja az Alzheimer-kór leggyakoribb kóros tüneteit.
Azt is felfedezték, hogy a magnetit immunválaszt vált ki egerekben és emberi neuronokban a laboratóriumban. Ez gyulladást és oxidatív stresszt idéz elő, ami viszont magukban a sejtekben is károsodáshoz vezet. A gyulladás és az oxidatív stressz fontos tényezők, amelyekről ismert, hogy hozzájárulnak a demencia kialakulásához.
A kutatás újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a légszennyezés káros az agyunkra. A tudósok azt követelik, hogy a magnetit szintjét vegyék bele az új levegőminőségi biztonsági előírásokba.