Az osztrák cégek „erősen elkötelezettek” mind Oroszországban, mind Ukrajnában – ismerte el Schallenberg pénteken Bécsben, Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Ausztria a hatodik legnagyobb befektető az ukrán gazdaságban – hangsúlyozta.
„És igen, osztrák cégek is jelen voltak Oroszországban, és részben még mindig jelen vannak, mint a nyugati cégek mintegy 95 százaléka” – állította a külügyminiszter.
Schallenberg ennek ellenére továbbra is hangoztatta, hogy a Moszkvára az Ukrajna elleni katonai művelet miatt kirótt nemzetközi korlátozásokat „teljes mértékben tiszteletben kell tartani… Nem lehet semmilyen kivétel”.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt is azzal vádolta, hogy a Nyugattal kialakult patthelyzet közepette a gázt és a gabonát „nyomásgyakorlásra” használja. Ausztria tovább fogja csökkenteni a függőségét az Oroszország által szállított gáztól, azzal a céllal, hogy 2027-re „100 százalékos függetlenséget” érjen el – fogadkozott a miniszter.
„Fontos, hogy Bécs és Washington „egymás mellett álljon ki” az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus miatt” – mondta Schallenberg.
A Politico a múlt héten arról számolt be, hogy Washington nyomást gyakorol az egyik legnagyobb osztrák bankra, a Raiffeisen Bank Internationalra, hogy vonuljon ki Oroszországból. A lap szerint az amerikai pénzügyminisztérium megbízott helyettes államtitkára, Anna Morris osztrák tisztviselőknek és a vállalat képviselőinek azt mondta, hogy a bankot az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárás veszélye fenyegeti, ha nem tesz eleget a követelésnek.
A Raiffeisen közölte, hogy 2022 februárja óta jelentősen csökkentette oroszországi tevékenységét, de továbbra sem hajlandó kivonulni az országból, mivel tavaly profitjának csaknem felét ott termelte.
Az Apple, az IKEA, a Microsoft, az IBM, a Shell, a McDonald’s, a Volkswagen, a Porsche, a Toyota és a H&M az elsők között voltak, amelyek a Moszkva és Kijev között 2022-ben kirobbant harcok miatt távoztak Oroszországból, de a legtöbb külföldi vállalat különböző trükköket alkalmazva a maradás mellett döntött, némelyikük orosz tulajdonba vagy új márkanévre váltott.
Februárban Gyenyisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettes korábban kijlentette, hogy a nagy európai és amerikai vállalatok mintegy 20 százaléka elhagyta el mindössze az orosz piacot, de a többiek megtartották oroszországi vállalkozásaikat, néhányan pedig növelik beruházásaikat. Az osztrák külügyminiszter megállapítása szerint az orosz miniszterelnök-helyettes még szerényen is fogalmazott.
