Az éhínséget hivatalosan megállapítani hivatott testület, az ENSZ támogatásával működő Integrált Élelmezésbiztonsági Skála (IPC) közölte, hogy az éhínség három feltételéből kettő – az általános élelmiszerhiány és az elterjedt alultápláltság – már jelen van az övezetben.
A szervezetnek nem állnak a rendelkezésére részletes adatok arról, hogy hány ember halálát okozza éhezés, ami a harmadik kritérium, de úgy véli, hogy az érintett térségek lakosai esetében küszöbön áll a tömeges éhhalál, és a négyévesnél fiatalabb gyerekeknél ez már meg is kezdődhetett.
„Az éhínség megelőzéséhez szükséges lépésekhez haladéktalan politikai döntésre van szükség a tűzszünetről, továbbá a teljes gázai lakosság humanitárius és kereskedelmi ellátásának azonnali növelésére” – közölte az IPC.
„Minden erőfeszítést meg kell tenni az élelmiszer-, víz-, gyógyszerellátás, valamint a civilek védelmének biztosítása, továbbá az egészségügyi, a vízellátó és a higiéniai szolgáltatások és az energiahálózat helyreállítása érdekében” – szögezte le a szervezet.
Összesen 1,1 millió gázai, a lakosság mintegy fele szenved katasztrofális élelmiszerhiánytól, körülbelül 300 ezer embert fenyeget éhhalál.
António Guterres ENSZ-főtitkár kijelentette, hogy a jelentés „megdöbbentő vádirat” a Gázai övezetben uralkodó körülményekről. A főtitkár hangsúlyozta: „meg kell akadályozni az elképzelhetetlent, az elfogadhatatlant és az igazolhatatlant”.
„Ez teljes egészében ember okozta katasztrófa, és a jelentés nyilvánvalóvá teszi, hogy ezt meg kell állítani” – mondta újságírók előtt Guterres a világszervezet New York-i székházában, felszólítva Izraelt, hogy biztosítson korlátlan hozzáférést a humanitárius segítséghez Gázában.
Az ENSZ egészségügyi szervezetének vezetője „rettenetes” aggodalmát fejezte ki hétfőn a Gázai övezet északi részében fekvő es-Sífa kórházban zajlott ötórás tűzharc utáni helyzet miatt.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója az X-en figyelmeztetett, hogy a kórházak soha nem válhatnak csatamezővé. A főigazgató emlékeztetett, hogy a kórházban „épp most kezdődött el a minimális ellátás”. „A kórházakat meg kell védeni. Szüntessék be a tüzet” – tette hozzá.
Josep Borrell: Izrael éhínséget idéz elő Gázában
Josep Borrell a kétnapos brüsszeli rendezvényt megnyitva hangsúlyozta: elfogadhatatlan, ha civilek kiéheztetését fegyverként használják bármely háborús konfliktusban.
„Gázában már nem az éhínség küszöbén állunk, hanem az éhínség közepén, amely emberek ezreit érinti” – jelentette ki, hozzátéve: a helyzetet súlyosbítja, hogy a Gázai övezetben kialakult éhínség emberi tevékenység következménye.
Szavai szerint a Gázai övezet a háború előtt a legnagyobb szabadtéri börtön volt, ma pedig a legnagyobb temető. „Temetője több tízezer embernek, valamint a humanitárius jog számos legfontosabb alapelvének” – fogalmazott.
Borrell az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozását megelőzően közölte: a külügyek tanácsa előkészíti a tagállamok vezetőinek csütörtökön kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának a gázai helyzetről szóló zárónyilatkozatát, amelyben reményei szerint az Európai Tanács „ismételten és még határozottabban” szólít fel humanitárius tűzszünetre.
A főképviselő megemlítette: Spanyolország és Írország azt kérte, hogy az EU függessze fel az Izraellel megkötött társulási megállapodását a humanitárius jog megsértése miatt. Közölte: a szakminiszterek politikai orientációs vitát folytatnak a kérdésben, irányt határoznak meg, „amelynek eredményétől függően meglátjuk, hogy teszünk-e lépéseket”. Közölte viszont, hogy ilyen felfüggesztést az Európai Bizottság javasolhat azon az alapon, hogy a társult fél megsérti a megállapodás 2. cikkét, nevezetesen a humanitárius jog és a humanitárius elvek tiszteletben tartásának kötelezettségét.
„Az európaiak nem dőlhetnek hátra, és nem nézhetik tétlenül, ahogy a palesztin lakosság éhen hal, mert nem juthat hozzá a humanitárius folyosókon az élelmiszersegélyhez, amely csak gyűlik a határon” – fogalmazott Josep Borrell.
Az uniós diplomácia vezetője közölte továbbá: a külügyek tanácsa ismét meg fogja vitatni annak lehetőségét, hogy az EU szankciókat vezet be azon ciszjordániai zsidó telepesekkel szemben, akik erőszakot követtek el palesztinok ellen a megszállt területen.
