A harmadik alkalommal megrendezésre kerülő JazzFest Budapest nemzetközi rangú sorozatot hoz létre a fővárosban évről évre. Számos koncerten zenélnek együtt a külföldi és a hazai muzsikusok, színpadra lépnek ünnepelt világsztárok és különösen tehetséges, de még kevéssé ismert fiatalok is.
Az idei fesztiválprogram az európai dzsesszt helyezi a középpontba részben az EU-hoz való csatlakozás 20. évfordulója alkalmából, amelyre Oláh Krisztián Junior Prima díjas művész új művet komponált. A Ludus Europae a fesztiválon hangzik el először 27 művész közreműködésével.
A fesztivál a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatának része, programja a művész-kurátorok javaslatai alapján áll össze. A fesztivál kurátorai ismert hazai művészek, akik a nemzetközi dzseszéletben is otthonosan mozognak: Lukács Miklós Liszt- és Erkel-díjas cimbalomművész, Borbély Mihály Kossuth- és Liszt-díjas fúvós művész, Oláh Krisztián Junior Prima díjas zongoraművész-zeneszerző és Mogyoró Kornél, többszörösen az év legjobb ütőhangszeres művészének választott dzsessz-zenész.
Wayne Shorter, a legendás dzsessz-szaxofonos így magyarázta a dzsessz lényegét: „A felhők csak egyszer lebegnek ugyanabban a mintázatban.” Kevésbé költőien azt is mondhatta volna, hogy a dzsessz-zene egy estéről estére, a színpadon megszülető csoda!
„A JazzFest Budapestet 2022-ben azzal a céllal hoztuk létre, hogy ebben a városban is számos színpadon megszülessen ez a csoda, végre legyen Budapestnek is egy igazi, nemzetközi rangú dzsesszfesztiválja. Hiszünk ugyanis a valódi értékekben, az értékteremtésben. És hiszünk abban is, hogy az igazi kulturális értékeket nem maszatolhatja össze politika, közéleti viták tömkelege, a valódi kulturális értékek nem lehetnek sem jobb- sem baloldaliak. A kultúra mindenkié, mindannyiunké.
A zenére és azon belül a dzsesszre ez különösen igaz, hiszen az egész műfaj a nyitottságról, szabadságról, a be- és elfogadásról szól. Arról, hogy odafigyelünk a másikra, együttműködünk vele, tudjuk, mikor kell megszólalnunk, és azt is, hogy mikor kell csendben maradnunk, a háttérből segítve zenésztársunkat. Hogy az éppen akkor megszülető »felhő a legszebb mintázatú legyen«…
A fesztivál alapításakor is az volt a célunk, hogy összefogásra ösztönözzük a szakmát, a szervezőket, a lehetséges koncerthelyszíneket és a zenészeket. Az összefogás az, ami erőt ad. Az induláskor 12, idén már 18 helyszínen szólal meg a dzsessz. Köztük számos különleges programhelyen, és többször meglepő időpontban is”– mondjaKleb Attila alapító-igazgató.
A Jazzfest Budapest egy különleges hajnali koncerttel veszi kezdetét a Filozófusok kertjében április 27-én, reggel 5 órakor a négy kurátor közreműködésével. Többek között elhangzik itt egy olyan új mű is – Oláh Krisztián szerzeménye –, amelyet ezután minden fesztiválon továbbgondolnak majd a művészek, átadva a stafétát évről évre.
„Ebben az esztendőben az európai dzsesszt helyezzük fókuszba, egyrészt az EU-hoz való csatlakozás 20. évfordulója miatt, másrészt pedig az igazán izgalmas dolgok most már egyre inkább ezen a kontinensen történnek. Az évfordulót egy különleges koncerttel ünnepeljük, Oláh Krisztián erre az alkalomra komponálta a Ludus Europae című művet, amelynek az ősbemutatójára április 30-án kerül sor 27 művész közreműködésével, valamint Snétberger Ferenccel és a SUB.LAB.PRO táncosaival a Merlin Színházban.”
Előtte a nemzetközi dzsessznap alkalmából a Városháza parkban már délutántól kezdve szabadtéri koncertek lesznek, fellép Kjetil Mulelid Triója (N) és a Nikol Bóková Quartet (CZ), majd sor kerül egy nagyszabású gálára a hazai dzsesszzélet kiválóságaival, valamint a Kossuth- és WOMEX Életműdíjas Lakatos Mónika közreműködésével.
A JazzFest Budapest programjain számos koncerten zenélnek együtt a külföldi és a hazai muzsikusok. Színpadra lépnek ünnepelt világsztárok és különösen tehetséges, de még kevéssé ismert fiatalok. A nagy öregek és a középgeneráció mellett ugyanis felnövőben van egy rendkívül tehetséges, energikus fiatal csapat, érdemes rájuk is figyelni.
Olyan művészek közreműködnek a fesztiválon többek között, mint Mario Biondi, Bill Evans, Roberto Fonseca, Victor Wooten vagy a Rymden olyan ismert magyar művészekkel együtt, mint – a kurátorok mellett – Snétberger Ferenc, Oláh Kálmán, Bacsó Kristóf, Kézdy Luca, Juhász Gábor, Gyémánt Bálint, Baló István, Dés László, Tóth Viktor.
„Mivel ebben a műfajban nincsenek nyelvi korlátok, ezért hisszük, hogy a dzsessz igazi nemzeti kulturális exportcikké tud válni. Amikor megálmodtam a fesztivált, annak koncepcióját, volt egy hosszú távú vízióm. Az élet ezt jó értelemben felülírta. Mindaz, amit öt-hat évvel későbbre vártam, már a második fesztivált követően megtörtént. Sorozatban érkeznek külföldről a megkeresések nevesebbnél nevesebb fesztiváloktól, amelyek szervezői partnerséget ajánlanak. Idén már több hazai zenekar is bemutatkozik majd a határainkon túl, Hollandiától Dél-Koráig, Olaszországtól Litvániáig” – teszi hozzá Kleb Attila.
A programsorozat nyolc kulturális intézet – a Koreai Kulturális Központ, a Cseh Centrum, a Brazil Követség, az Olasz Kultúrintézet, a Cervantes Intézet, a Yunus Emre Intézet, a Camões Intézet és a Holland Nagykövetség – együttműködésben és támogatásával jöhetett létre. A Jazzfest Budapest kiemelt támogatója a Nemzeti Kulturális Alap, a Budapest Brand, a Renault, valamint Ferencváros, Terézváros, Józsefváros és Újbuda.
Johnny Griffin amerikai szaxofonos mondta: „A dzsessz olyan emberek által olyan emberek számára készített zene, akik úgy döntöttek, hogy a körülmények ellenére jól érzik magukat.” Hogy éppen milyenek a körülmények, azt döntse el ki-ki saját maga, de a JazzFest Budapest programjain minden körülmények között érezzék jól magukat!
